Berlichingen

Götz (Gottfried), a hires vaskezü lovag szül. Jagsthausenben, a mai Württembergában, 1480., megh. hornbergi várában 1562 jul. 23. lV. Frigyes brandenburg-ausbachi őrgróf szolgálatába állott s ennek vezetése alatt kisérte Miksa császárt Burgundba, Lothringiába, Brabantba és 1499. Svájcba. 1500-tól kezdve folytonosan fegyverben volt; hol az egyik, hol a másik német fejedelem alatt forgatja kardját a középkor végén annyira elharapódzó belső harcokban. 1504. B. a pfalzi fejedelem és a bajor herceg között kitört viszályban az utóbbi pártján állott; ekkor történt, hogy Landshut ostrománál egy ágyugolyó jobb kezét összezuzta, melyet azután mesterséges, vasból készült kézzel pótolt. De azért csak folytatta kalandos életét, majd a maga ügyéért küzdve, majd «barátjainak és jó társainak» nyujtva segítséget, csaknem mindig szennyes érdekekért. A sváb városok nagy küzdelmeiben B. Ulrik württembergai herceget támogatta. 1525. a felkelt parasztok reá erőszakolták az odenwaldi pórhad vezetését. A parasztlázadás leveretése után elfogták és 1530-ig Augsburgban fogva tartották. Ez évben azon igéret mellett, hogy Hornberget többé el nem hagyja s fogságáért bosszut senkin nem áll, szabadon bocsátották. 1542. V. Károly császár felszólítására néhány száz ember élén részt vett a magyarországi hadjáratban a törökök ellen s 1544-ben a franciaországi hadjáratban. Életrajzát önmaga irta meg, mely előadásának fogyatkozása és tartalmának megbizhatlansága mellett is a kor erkölcseinek hű képét nyujtja. (Kiadta először Pistorius Nürnberg 1781 és Boroszló 1813, azután Gessert, Pforzheim 1843. és utoljára Schönhut, 2 kiad. Heilbronn. 1859.) Ezen életrajz nyomán irta Goethe hirneves, de a történelmi igazságtól lényegesen eltérő szinművét, Götz von B. Wegele: G. von B. und seine Denkwürdigkéiten (Zeitschr. für deutsche Kulturgeschichte. Uj foly. III 129). Götz vasból készült jobb kezét a jagsthauseni muzeumban őrzik jelenleg.

Götz nemzedéke mai napig virágzik a Berlichingen-Rossach családban, míg a B.-Jagsthausen-ág testvérétől Jánostól származtatja magát.Ez utóbbi ágnak egyik tagja Frigyes Farkas, bádeni őrnagy, 1859. a württembergai grófi rangot kapta. Ő irta meg családjának történetet: Geschichte des Ritters Götz von B und seiner Familie (Lipcse 1861). B Adolf pedig, ki Glanegg várában lakik (Salzburg mellett), több rendbeli szinművet irt: Morenos Tod.; Ozanám; Die beiden Tilly. Megirta azonfelül Moreno életrajzát.

Forrás: Pallas Nagylexikon