Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
berlini kék... Prussian bl...

Magyar Magyar Német Német
Berlin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Berlin

A porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa és a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye, London és Páris után Európa legnagyobb városa, az é. sz. 52° 30" 17", a k. h. 13° 23" 64"; mindkét partján a Spreenek, amely itt több ágra szakad és föl veszi a Pankét. Lakossága különüsen 1870 óta rohamosan növekedett; 1871. 824580 volt és 1892 elején 1.624313; köztük a legtöbb a lutheránus (1352559), azután a róm. katolikus (135407) és izraelita (79286).

B. története. B. vidékén hajdanta vendek laktak, kik azután a német gyarmatosoknak engedtek helyet. B. neve 1244. fordul elő legelőször oklevelekben, egy, a szomszéd Spree-szigeten épült másik telep neve (Colonia = Kölln) már 1238-ban. 1225 és 1233 kötött mindkét gyarmat megkapta a bardenburgi jogot; egyébiránt az ikervárosok csak 1709. egyesültek egymással. A bajor, de méginkább a luxemburgi házból való fejedelmek alatt a város szép lendületnek indult. 1391. B. az önálló biráskodás jogát nyerte; de a XV. sz.-ban sokat szenvedett s mark-i rakoncátlan junkereklől, első sorban a Quitzow családtól. Hohenzollern-i t. Frigyes, az uj fejed. család megalapitója (1415) véget vetett az ököljog korának; II. Frigyes pedig Kölln helyén uj kastélyt épített (melynek romjain a mai kir. palota emelkedik). János Cicero óta (1486-99) B. állandóan székvárosa a brandenburgi fejedelmeknek. 1544. a város pénzen szerezte vissza a II. Frigyestől elkobzott biráskodási jogot. Joakim meghonosította a protestáns istentiszteletet (1539). 1613. János Zsigmond reform. hitre tért, mi zendülésre szolgáltatott okot. A 30 éves háboruban a rozzant falaktól körülvett városnak pénzen kellett magát a svédek látogátásától megváltania. Lakossága akkor 10000-re rugott. Frigyes Vilmos a «nagy választófejedelem» B. felvirágzása körül is szerzett nagy édemeket. Leszállította az adót, ujabban és célszerüebben megerősítette, alapját vetette a Friedrichswerder és Dorothea-városrésznek, és menedékhelyet nyitott a szárnyai alá menekülő waldenseknek, hugenottáknak és németalföldi reformátusoknak. Ugyanő a Spree-hajózáson is lendített és különösén Spandau városrész telt meg alatta hajós néppel. I. Frigyes király 1709. azután a négy városrészt egy egésszé egyesítette. Cl alapította továbbá a Friedrich-városrészt, a Zeughaus-t és számos tudóst meg művészt hivott meg udvarába. 1699. és 1700. alapját vetette a szépművészetek és tudományok akadémiájának. I. Frigyes Vilmos leromboltatta a várfalakat, az őrséget ellenben 14265 főre emelte, mig a többi lakosság csak 58800-at tett. Nagy Frigyes számos külföldi iparost telepített B.-be, az állatkertet gyönyörü parkká alakította át, a katonaság számára pedig kaszárnyákat épített. A városi közigazgatást az 1747. rendelettel rendezte. A 7 éves háboru elején, 1757. Hadik vezérlete alatt magyar huszárok sarcolták meg a várost; 1760. pedig az oroszok, kik 2 millió hadi sarcot követeltek. A század vége felé a kereskedelmi és iparos osztály tart kezdett foglalni a tisztviselői és katonai elemekkel szemben. Mig 1707. csak 55000 lakosa volt a városnak, 1800-ban azok száma már 172132-re emelkedett. 1806 október a franciák szállották meg B-t, és e megsarcolással egybekapcsolt okkupáció 1808. dec.-ig tartott. A napoleoni háborúk lezajlása után B. a haladás és jólét pályáján egyre előrehaladt, III. Frigyes Vilmos megalapította az egyetemet (1809), melyhez elsőrangu tudósokat nevezett ki és az ő parancsára építette Schinkel e régi muzeumot. IV. Frigyes Vilmos az uj muzeumot létesítette. 1838-ban épült az első vasut. 1848 márc. 18. vette kezdetét a szabadságharc, mely azonban itt is rövid idő alatt zátonyra került. 1860 óta az é. külvárosokban egymásután nagy gyárak épültek, 1871. pedig B. a német császárságnak fő- és székvárosa lett és azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. Tisztaságra és példás katonai rendre nézve egy város sem mulja felül.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is