Berlini Collegium Hungaricum

a Berlinben tanuló mo.-i ösztöndíjasokat fogadó külföldi intézmény. Létrehozásával teljesedett ki a berlini hungarológiai intézményrendszer. A tanszék és az Egy.-i M. Int. mellett 1926-ban nyitották meg harmadikként a ~ot a m. kultúra képviseletét és az elitképzést egyaránt jól szolgáló Herz-palotában. Elődje 1923-ban, szerény körülmények között kezdte meg működését, ahol először évente csak 10 ösztöndíjast fogadtak. Az új épületben először 35-en, később 60-an kaphattak helyet. A Collegium Hungaricum-koncepció kialakítása nemzetközi példák alapján, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlati (pl. épületvásárlási) teendők lebonyolítása teljes egészében a berlini hungarológiai intézményrendszer alapítójának, Gragger Róbertnek a munkája. Elképzeléseit mind a m., mind a porosz kultusztárca támogatta. Gragger nemcsak filológusokat, németnyelv- és irodalomtanárokat kívánt fogadni a ~ban, hanem jogászokat, term.-tudósokat, közgazdászokat, orvosokat, mezőgazdászokat is. Tekintettel arra, hogy az ösztöndíjasok a német nyelvben már jártasak voltak, a ~ vezetése mindegyikük számára kötelezőve tette az angoltanulást. A II. vh. után ez az intézmény sem folytathatta a munkát, a korábban vásárolt tulajdonait, így a ~ épületét is elveszítette a m. áll. A pol.-i viszonyok rendeződése után Mo. Berlin keleti felében kulturális int.-et al., amely elsősorban kiállítások, találkozók, nyelvtanfolyamok, koncertek szervezésével vett részt a kulturális külpol.-ban. Collegium Hungaricum - Ir. Magyary Z.: A tudománypolitika alapvetése. Bp. 1927.; Schneider M.: A Berlini Magyar Intézet és Collegium Hungaricum. Regio, 1992. 4. 72-101.

Nádor Orsolya

Szerkesztette: Lapoda Multimédia