Bernardin
(sienai), szent; született Sienában 1380., megh. Aquilában
(Nápoly) 1444 május 20. 1400., midőn egész Olaszországban dögvész dühöngött,
önfeláldozó betegápolás által tünt ki; 1404. a szt. Ferenc rendjébe lépett és
mint népszónok s aszkéta jeleskedett. Több püspökséget, amelyeket neki
felajánlottak, visszautasított. Mint rendfőnöke szerzetének, 500 zárdát részint
ujonnan alapított, részint a szigorubb fegyelem megtartására szorított. Már 6
évvel halála után, 1450-ben V. Miklós pápa szentté avatta. Iratai, melyek
legnagyobbrészt misztikus tartalmuak, utoljára Velencében jelentek meg 5 fólió
kötetben, 1745.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|