Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bernát... ----

Magyar Magyar Német Német
Bernát... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bernát

Szász-weimári herceg, a harmincéves háboru egyik legkiválóbb alakja, szül. Weimárban 1604 augusztus 6., megh. a Rajna melletti Neuburgban 1639 jul. 18. Atyját, III. János szász-weimári herceget, kinek ő legifjabb fia volt, már egyéves korában elveszítvén, neveltetéséről anyja gondoskodott. Hadi pályáját Mansfeld Ernő alatt kezdette meg a harminc éves háboru kezdetén 1622. folytatta azt György Frigyes baden-durlachi őrgróf és Braunschweigi Keresztély alatt, mindig a császár és a katolikus párt ellen küzdve. A cseh felkelés levetetése után, mint ezredes, IV. Keresztély dán király hadseregébe lépett; de 1627. a dánok legyőzetése után a császártól kegyelmet kért e azt meg is kapta. 1630. az első volt a német fejedelmek között, ki Gusztáv Adolfhoz, hős svéd királyhoz csatlakozott, kit azután diadalutjában végig kisért Németországon keresztül. Kitünt Wallenstein táborának ostrománál Nürnberg mellett (1632 aug. 24.) s még jobban Lützennél, hol a svéd hadsereg balszárnyát vezette s Gusztáv Adolf eleste után a fővezérletet megragadva a császári hadsereget legyőzte és megszalasztotta. E diadal után Oxenstierna svéd kancellár reá ruházta a fővezérletet, mire ő 1633-ban Bajor-országba rontott, ahol Werth János császári lovastábornokot legyőzte s Oxenstiernától jutalmul a bambergi és würzburgi püspökségekből alkotott frank hercegséget kierőszakolta (1633 jul 10.). Még ugyanazon év nov. 4. elfoglalta Regensburgot, összeköttetésbe lépett Wallensteinnal s miután meggyilkoltatása után ennek hadseregét nem tudta magához hódítani, Horn svéd tábornokkal egyesülve, Gallas császári tábornokot Nördlingennél megtámadta (1634 szept. 6.). E fontos csatában e nagyobb számu császáriak által megveretett: ezóta a svédek legyőzhetetlenségének hite tünedezett és B. a maga hercegségéről kiszorult. A császáriak egész a Rajnáig üldözték, a svédek pedig, kiknek beléje helyezett bizalmuk megingott, nem segítették. E helyzetben a francia kormánnyal lépett összeköttetésbe. Hosszas tárgyalások után megkötötte Richelieuvel St.-Germain en Laye-ben ama szerződést, mely neki a franciai kormány részéről évi 4 millió livrest biztosított s viszont őt 12.000 gyalogból és 6000 lovasból álló hadsereg fentartására kötelezte. Egy titkos pont biztosította neki Elzász birtokát, oly feltétellel, hogy ott a katolikus vallást fentartja. E szerződés függővé tette őt a francia kormánytól, de B. korántsem volt hajlandó Richelieu vak eszközévé lenni. Az 1638-iki diadalmas hadjárat után, melyben a császári hadak fölött több fényes győzelmét aratott és Rheinfelden mellett Werth Jánost és Savelli császári tábornokot hadastul elfogta és délnyugati Németország kulcsát, a bevehetetlennek tartott Breisachot, ismételt felmentési kisérletek dacára, dec. 7. megadásra birta, mind világosabbak lettek tervei: ő Élzászban és a Közép-Rajna mentén, a német birodalom és Franciaország között egy független államot akart alapitani, hogy azután a császárt a protestánsokkal szemben engedékenységre birhassa. Hiába emlékeztette őt Richelieu elvállalt kötelezettségeire: B. vonakodott Breisachot a franciáknak kiadni. A császáriak ellen tervezett új hadjárat előkészületei közben 1639 jul. 18. Neuburgban a Rajna mellett hirtelen elhalt. Mivel halála a francia kormánynak vált hasznára, amennyiben ez a tulhatalmas trónkeresőtől megszabadult és B. hadseregét és hóditásait megszerezte, szokássá lett B. kora halálát Richelieu kezének, illetőleg mérgezésnék tulajdonítani. E gyanu azonban hiteles adattal nem támogatható. B. életrajzát legjobban és legbővebben megirta Droysen: B. von Weimar (Lipcse 1885, 2 köt.). V. ö. még: Röse B., Herzog B. (1829, 2 köt.); Gindely, Geschichte des 30-jähr. Kriegs (3 és 4.); Alexi, Der Tod des Herzogs B. v. Weimar (Kolmar 1873). Bernátot Mosen, Gennast és Gottschall szemelték ki drámai hősnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is