Bernini Lőrinc
Olasz festő, szobrász és építész, szül. Nápolyban
1598., megh. Rómában 1680 nov. 28. Már kora ifjuságában rendkivüli könnyüséggel
tanulmányozta az ábrázoló művészeteket, 10-ik életévében pedig egy gyermekfejet
faragott márványból, melyet csudaként bámultak. Hogy e rendkivüli tehetséget
kiképeztesse, atyja elvitte Rómába, hol kiváló tehetségével általánosan feltünt
s magára vonta V. Pál figyelmét is. Még nem volt 18 éves, midőn elkészítette
Apollo és Dafne márványszobrát, mely a kivitel gyengédsége által tünt ki. Midőn
élete vége felé meglátta e művét, önmaga bevallotta, hogy azóta keveset haladt.
Hirneve tetőpontját VIII. Orbán pápa alatt érte el, ki megbizta, hogy készítsen
terveket szt. Péter templomának díszítéséhez. E pápán kivül még X. Ince
pártolta B.-t. Leghíresebb művei közé VIII. Orbán s VII. Sándor pápák és Matild
grófnő síremlékei tartoznak. Építészeti művei közt a szt. Péter-templom előtti
óriási oszlopcsarnoka a legkitünőbb. Ezt a főművét 1667. kezdte és IX. Kelemen
pápasága alatt fejezte be. A szenteknek és szerzetesrend-alapítóknak 162
szobra, mely az oszlopcsarnokot dísziti, szintén B. rajzai szerint készült. Az
ő műve a Barberini-palotának a via delle quattre fontane felé néző homlokzata,
a Bracciano-palota a piazza di ss. apostolin, a Vatikán Scala Regiája, a
Gandolfo-kastély tengerre néző oldalának csarnoka és homlokzata, a fegyvertár
Civita Vecchiában. XIV. Lajos meghívta Párisba és B. 1665. engedett a
meghívásnak. Párisban leginkább a Louvre kiépítésének tervezésével
foglalkozott; utóbb azonban a francia Perrault Claude terve szolgált az
építkezésnek alapjául. Gazdagon megajándékozva elhagyta Párist és visszatért
Rómába, hol a Sta.-Maria-Maggiore templomban temetik el. B. az irodalmi téren
is megpróbálta erejét; vigjátékokat írt, de a színpad nem termett számára
babérokat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|