Bernolák Antal

Szláv nyelvész és tót író, szül. Szlanicán (Árva vmegye) 1762 okt. 4. meghalt Érsekujvárott 1813 jan. 15. A papi pályára lépett, a teologiát Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. Előbb cseklészi, később érsekújvári r. k. lelkész és esperes volt. A szláv nyelvek tanulmányozását korán kezdte s már mint 25 éves ifjú és teologus írta meg Dissertatió c. művét. Mint káplán és lelkész nemcsak íróskodott, hanem a tót irodalom művelésére irodalmi kört is hozott létre, mely 1793. alakult Nagyszombatban s a felvidék nyugati vmegyéire is kiterjedt. A kör kiadványainak a főpapok között is hatalmas pártfogókat tudott szerezni, kik műveit nagyobb körben terjesztették. Mint író arra törekedett, hogy az ő fölléptéig általánosan használt cseh irodalmi nyelv helyébe a tótot helyezze s ezzel az irodalmat a tót népnek hozzáférhetőbbé tegye. Irataiban a cseh nyelvhez legközelebb álló nagyszombati szójárást követte s hol a fogalmak kifejezésére a nép nyelvében szavakat nem talált, ilyeneket maga alkotott. A mai tót irodalom B. nyelvétől eltért s a keményebben hangzó túróc-liptói szójárást fogadta el alapul, az ő műszavait is használaton kívül hagyták, miért B. működése csak átmenetnek tekinthető a cseh irodalomtól a tulajdonképeni tót irodalomhoz. Föllépésének azonban megvolt az a nagy fontossága, hogy a tót nép irodalmi önállóságához s a csehtől való különválásához vezetett. Az ő nyomában egész írói nemzedék lépett, mely hűen követte mesterének tanait. Ezeket a mai kor Bernolákistáknak nevezi (köztük legkiválóbb: Holly János költő). Művei: Dissertatio philologico critica de litteris slavcrum (Pozsony 1787).Grammatica slavica (Pozsony 1887 és 1790. Utolsó kiadása Budán 1849. Németre fordította Brestyanszky András Budán 1817) Etymologia vocum, slavicarum (Nagyszombat 1791). Lexicon slavicum, bohemico-latina-germanico-ungaricum (Budán 1825-1827). Ez utóbbi mű Palkovics György esztergomi kanonok költségén jelent meg, ki ahhoz Repertoriumot is írt.

Forrás: Pallas Nagylexikon