Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bérszerződé... ----

Magyar Magyar Német Német
Bérszerződé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bérszerződés

(locatio, conductio), az a szerződés, melynél fogva valamely el nem használható dolog használata meghatározott bérért engedtetik át. Bér nem csak készpénz, hanem helyettesíthető dolog is lehet. Lényeges kellék azonban, hogy a használatért visszteher legyen kikötve, mert a használatnak viszteher nélküli átengedése esetén nem bérszerződés, hanem haszonkölcsön-szerződés (l. o.) jő létre. Ha a bérszerződés tárgya nem gyümölcsöző s munkáltatás nélkül nem használható: akkor a B. megkötésével létrejött jogviszonyt bérletnek (l. Bérleti szerződés), ha pedig a használattal átengedett vagyontárgy gyümölcsöző, s a szerződés a végből jön létre, hogy a vagyontárgy átvevője a gyümölcsöket szedje: ez esetben a jogviszonyt haszonbérletnek (l. o.) nevezzük. Más szóval: a bérletnél a dolog használata, a haszonbérletnél pedig a dolog haszonélvezete képezi az átengedés tárgyát. A bérszerződés nem szünteti meg a bérbe v. haszonbérbe adónak a bérszerződés tárgyát képező dolog v. jogra vonatkozó birtokát, mert a bérlő v. haszonbérlő a használatul átengedett vagyontárgyat, mint ilyet, nem saját kezében, hanem a bérbe v. haszonbérbeadó nevében tartja tényleges hatalmában. Ebből következik, hogy a bérszerződés tartama alatt a birtok védelmére irányuló jogok, jelesül a birtokvédelmi keresetek a bérbe v. haszonbérbe adót illetik meg. L. Birtok.

A bérlő illetőleg haszonbérlő - e szerint - csak birlalója a használattal átengedett dolognak, de e mellett valóságos birtokosa a bérleti és haszonbérleti jognak, ebből következik, hogy ebbeli jogbirtokának megháborítása esetén visszahelyezést kérhet nem csak minden harmadik személy, de a bérlő illetőleg haszonbérlővel szemben is; ez utóbbi ellen azonban csak akkor, ha a maga részéről a szerződési feltételeknek eleget tett. A bérleti és haszonbérleti jog albérlőnek vagy haszonbérlőnek nem személyhez kötött joga s ezért - ellenkező kikötés hiányában - a bérelt illetve haszonbérelt dolgot albérletbe (l. o.) illetőleg alhaszonbérletbe adhatja, ha a bérlő vagy haszonbérlő meghal; a szerződési jogviszony átszáll az utóbbi örököseire, és sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a bérlet vagy haszonbérlet megszüntetését egyedül abból az okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik. A B. által a felek közt csupán kötelmi viszony létesül, melynek harmadik személlyel szemben rendszerint nincsen hatálya; s ugyanazért, ha a bérbeadó a bérbe vagy haszonbérbe vett tárgyat egy harmadik személynek eladja; az uj tulajdonos a szerződést megszüntetheti s a bérlő illetőleg haszonbérlő köteles az uj tulajdonos részéről tudtára adott felmondás után a bérleményt illetőleg haszonbérleményt elhagyni; fenmaradván kártérítési igénye a szerződött féllel szemben.

A felmondási idő bérleteknél - amennyiben a helyi lakbérleti szabályok mást nem rendelnek - 3 hónapot tesz, haszonbérleteknél pedig akkép határozandó meg, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet tárgyát csak a gazdasági v. az üzleti év végével tartozzék az uj tulajdonos birtokába bocsátani (1881: LX. t.-c. 181. §). Ha a bérlő v. haszonbérlő a vele szerződő féllel szemben szerzett személyes jogát minden későbbi tulajdonost kötelezővé s igy feltétlen hatályuvá kivánja tenni, ezt a bérleti v. haszonbérleti jog telekkönyvi bejegyzése által érheti el. Ha ez megtörtént, akkor az eladás nem szünteti meg a bérszerződés által létrejött jogviszonyt s azt az uj vevő is elfogadni köteles. Ez a szabály azonban csak a szabad kézből való elidegenítés esetében áll: végrehajtási elárvereztetés esetén köteles a bérlő v. haszonbérlő a bérszerződés tárgyát képező használati jogot - a fennebb említett felmondási időnek megfelelő időtartam lejáratával - az árverési vevőnek még akkor is átengedni, ha joga a telekkönyvbe be van jegyezve. A telekkönyvi bejegyzés után szerzett jog ez esetben csak arra terjed ki, hogy a bérszerződéssel keletkezett viszony időelőtti megszüntetése következtében szenvedett kárát a telekkönyvi bejegyzés rangsorozatában számíthatja fel az ingatlan vételárából teendő kielégítés végett. Ily módon a bérleti vagy haszonbérleti jog iránt bejegyzés zálogjogi bejegyzéssé változik át.

A bérbeadó, illetőleg haszonbérbeadó szavatol azért, hogy a bérlő illetve a haszonbérlő a B. tárgyát a dolog természetének és rendeltetésének megfelelően fogja használhatni a B. tartama alatt. Ez okból felelős a bérlemény lényeges fogyatkozásaiért, melyekről a másik félnek a szerződés megkötésekor tudomása nem volt, s melyeket közönséges figyelem mellett észre nem vehetett. Viszont a bérlő, illetőleg haszonbérlő köteles a használati jog gyakorlásánál a bérlemény rongálástól tartózkodni, s a B. tárgyát a szerződés lejártával oly karban visszabocsátani, aminőben azt átvette. A B. a kikötött lejárati idő előtt is megszüntethető a következő esetekben és pedig: 1. A bérbevevő részéről: a) ha a bérleti tárgy rendes használata alkalmatlan, b) ha a tárgy megsemmisül, vagy ha nevezetes része a bérbeadó akaratelhatározására vissza nem vezethető körülmény miatt (p. o. tűzvész, árviz, kisajátítás esetében) a jogosult féltől hosszabb időre elvonatik, v. használhatatlanná válik; 2 a bérbeadó részéről: a) ha a bérlő illetőleg a haszonbérlő a B. feltételeit nem teljesíti, jelesül ha a bérfizetést a kitüzött határidőben, habár annak lejárata után csak néhány nappal is, elmulasztja, b) ha a bérleményt rongálja. - A szerződő felek egykének v. másikának csődbe jutása esetére a csődtörvény (1881: XVII. t.-c. 22. §) akként rendelkezik, hogy ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte: a tömegnek, mint a másik félnek jogában áll - a kártérítési igények sérelme nélkül - a B.-t felmondani. Ha pedig a közadós mint bérbeadó kötötte a B.-t, szerződési időtartamon nem történik ugyan változás, de ha a tömeggondnok a B. tárgyát szabadkézből eladja: ennek az eladásnak - a B. felbontása tekintetében - ugyanaz a joghatálya, mint a birói árverésnek. A bérbeadónak törvényes zálogjoga van a bérlő, illetőleg haszonbérlő ellen. Ez a zálogjogi bérleteknél félévi, haszonbérleteknél pedig egy évi bérkövetelés biztosítására irányul s kiterjed a kibérelt helyiségben levő ingóságokra, haszonbérlet esetén pedig a haszonbérlet jószágon lévő v. ahhoz tartozó terményekre, gazdasági felszerelvényekre és lábas jószágokra, ugy, hogy a bérbeadó fent említett követelése minden más követelést feltétlenül megelőz.

Többire nézve megjegyzendő, hogy a felek - az intézmény lényegét elhatároló korlátokon belül - szabadon állapíthatják meg a B. feltételeit; - nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a jogfejlődés ujabb iránya nem kedvez az oly szerződési megállapodásnak, mely a használati jognak örök időkre való átengedésére irányul, mert az ily jogviszony - a B.-ben rejlő kötelmi elemek fokozatos háttérbe szorulásával s a dologi elemek túlsúlyra vergődésével - idő folytán a tulajdoni jogosítványok állandó megosztását s igy a tulajdonnak valóságos dologi korlátozását eredményezheti. Az örökbérszerződésekkel szemben (l. Örökbér) ugyanis az ujabb törvényhozások azt az állást foglalják el, hogy a jogügyleti szabadság nem terjedhet odáig, hogy a javaknak gazdasági forgalomképességét, jelesül az ingatlanok tulajdonának szabadságát az egyén magánjogi érdekkörét messze tulhaladó irőkre megakassza s a társadalom gazdasági életműködésének előfeltételeit megzsibassza. De az általános jogelvekben sem ütközik, hogy ha az örökidőre szóló B. megkötése óta oly hosszu idő folyt le, mely alatt a gazdasági életviszonyok - szükségszerüen - jelentékeny változáson mentek keresztül, ugy hogy a fenforgó viszonyokhoz képest v. a tulajdonos v. a használati jog birtokosa a szerződés megszüntését követelheti. Tágabb értelemben véve a B. fogalma alá sorozandó az a szerződés is, melynél fogva az egyik fél munkaerejét engedi át a másik fél javára meghatározott dij v. bér ellenében (locatio conductio operarum. L. Munkabérszerződés.

B. vasutaknál kiterjed az egész kezelés bérbeadására. A vasutaknak ilynevü kezelése nállunk még nem szokásos, de a külföldön igen gyakori. Nálunk az államvasutak veszik át a hozzájuk csatlakozó h. é. vasutak kezelését u. n. «üzleti szerződés» alapján, ez azonban nem nevezhető B.-nek. B. tárgyát képezik továbbá a vasutaknál a járóművek. Ez üzletágat hazánkban egy önálló társaság karolta fel, a «waggon-kölcsönző társulat». Egyébként a vasutaknál szokásos idegen feleknek rakhelyiségeket adni bérbe, a vasuti alkalmazottaknak pedig bérbeadnak a fűtermő töltés- és bevágás-lejtők. V. ö. Dobiecki, Helyi érdekü vasutaink alapítása, építése és üzlete. Budapest.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is