Bert Pál

Francia tudós és politikus, szül. Auxerre-ben 1833 okt. 27. Párisban tanulmányozta az orvosi tudományokat, 1863-ban az orvostanból, 1866-ban a természettudományból doktorrá avatták, ugyanekkor a természettudomány professzora lett a bordeauxi főiskolában s főként az élettan tanulmányozásának szentelte magát. 1869. meghivták Párisba a Faculté des sciences-be az élettan tanárának. 1875. a légsúlymérési kutatásaiért megkapta az akadémia 20 ezer francos nagy diját. Mint buzgó republikánus, a császárság bukása után a Yonne département főtitkára lett s 1871 jan. 15. Gambetta a Nord départ. prefektusává nevezte ki, de ezt a hivatalt pártfogója leköszönése után azonnal letett. 1854 óta tagja volt a nemzetgyülésnek és 1876 óta a képviselőháznak s a republikánus egyesülethez csatlakozott; az ultramontanizmusnak és a kat. papságnak, melynek befolyásától az iskolát meg akarta szabadítani, leghevesebb ellenfelei közé tartozott. Ő volt a Ferry-féle oktatásügyi törvény előadója s még tovább ment, mint Ferry, amennyiben ő minden vallástanítást ki akart az iskolából zárni. Méltó feltünés keltett tehát, mikor Gambett 1881 novemberében miniszteriumába meghivta s a közoktatásügyi tárcát reá bizta. B. sok erélyes rendeletet bocsátott ki a klerus ellen, de Gambettával együtt már 1882 jan. 26. visszalépett. Nagy buzgósággal dolgozott az ifjusági katonai kiképzésén. 1886. a francia kormány kinevezte Tongking és Annam helytartójává, hol meghalt. Holttestét visszavitték Franciaországba s nagy ünnepélyességgel temették el s emlékének szobrot állítottak. Munkái: Revue des travaux d" anatomie et de physiologie publiés ne France pendant l"année 1864 (1886); Notes d" anatomie et de physiologie comparées (1867-70, 2 kötet); Recherces sur le mouvement de la sensitive: Mimosa pudica (1867-70); La pression barométrique, 1877; La morale des Jésuités (1880). V. ö. Bérillon, L" eouvre scientifique de P. bert.

Forrás: Pallas Nagylexikon