Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bertalan... ----

Magyar Magyar Német Német
Bertalan... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bertalan

1. szent, Tolmai fia, egyike a 12 apostolnak, Szt. János Nátánaelnek nevezi és igy teljes nev Nátánael. Tomai fia. Az evangéliumot Özséb egyháztörténete szerint Jemen tartományba, Boldog-Arábiában hirdette. Innen északnyugati Ázsiába ment és ott Hierapolisz frigiai városban szt. Fülöp apostollal találkozott. Innen Likaoniába, végre Nagy-Örményországba ment. Itt halt meg vértanui halállal Albanopolisz városban. Astyages, a király öccse t. i. elfogatta és elevenen megnyúzatván, keresztre feszíttette. Szt. Bertalan ereklyéit Anastasius császár Duras mezopotámiai városnak ajándékozta, innen a VI. sz. végén a Lipári szigetre, 809. Benevent-be, végre 933. Romába jutottak, ahol azokat a róla elnevezett templom főoltára alatt őrzik, egyik karját pedig angolországi canterbury-i székesegyház kapta meg. Emlékét a római egyház aug. 24., a görög pedig jun. 11. üli meg.

2. B., püspök megh. 1247 körül. 1219. II. András idejében, 28 éves korában, tanulatlansága mellett is megkapta a pécsi püspökséget, melytől azonban III. Honorius pápa, mint méltatlant, megfosztotta s János esztergomi érseket, ki őt megerősítette, egyévi jövedelmének elvesztésére ítélte, utóbb azonban 1221 január 29. igazolta 1235-ig, mint a király követe, négyszer járt Spanyolországban s nagy tisztelője volt koposztellai Szt. Jakabnak, kinek tiszteletére már 1235. kolostorba remetéket helyezett el, kiket szabályoknak vetett alá és kikre eleintén maga ügyelt; csak később tette priorjukká Antal frátert. A patacsi kolostorból keletkezett utóbb a pálos remeték rendje; 1241. részt vett a sajói csatában, honnan csak László, somogyi kóresz segítségével menekülhetett meg.

3. B., Bács országbiró s gömöri főispán fia, szeresi prépost, kir alkancellár 1284-85-ig váradi püspök volt.

5. B. (halabori), pap, félig névtelen tudósunk, kinek születése I. Mátyás király korára tehető. Szentirási részleteket tartalmazó magyar kódexünk van tőle, melyet később a m. tud. akadémia Döbrenty-kódexnek nevezett el. E kódex, mely 1508. készült, magában foglalja a zsoltárokat, az Énekek énekét. Jób könyvét, bár hiányosan, az evangéliumokat és episztolákat. Eredetijét a gyulafehérvári püspöki könyvtárban őrzik; a zsoltárokat B. irta. Teljesen és hiven a Volf György által szerkesztett Nyelvemléktár XII. kötetében (Budapest 1558-84.. 7-113. l.) jelent meg magyarázó előszóval.

6. B. de Martybribus, Portugália primása 1558-1582-ig. Született Lissabonban 1514., meghalt 1590. Már 14 éves korában a domokosok rendjébe lépett, hol később Benfiga zárdában, Lissabon mellett, prior lett. 1558. bragai érsekké és primássá neveztetett ki. A trienti zsinaton meglehetősen református szellemben működött s a két szín alatti szt. áldást is be akarta hozni. A királyi család kihalásával beállott zavarok miatt 1580. Galiciába, Tuyba menekült. 1581. visszatért és a thomari országgyülésen királlyá választott II. Fülöp esküjét fogadta. 1852. XII. Gergely engedélyével lemondott s a vianai zárdába vonult, melyet ő alapított. Művei: Stimulatus pastorum, Compendium vitae spiritualis stb. Rómában jelentek meg 1727-ben két kötetben.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is