Bertha

1. Sándor (felső-eőri), min. tanácsos, a m. tud. akadémia ügyvéde, szül. Etén 1796 ápr. 7., megh. Budapesten 1877 febr. 4.. Iskoláit Pápán és Pozsonyban végezte. 1822-ben ügyvéd lett. Az 1832-36. országgyülésen szerkesztette a Kerületi Naplót. Fáy Andrással közreműködött a takarékpénztárak felállítása körüli mozgalmakban. Élénk részt vett az országos gazdasági egyesület alapításában. A pesti lovaregyesületnek B. volt első titkára. 1863. birónak hivták meg a legfőbb itelőszékhez. 1868. miniszteri tanácsos cimet kapott s megkapta a Szent István-rend kis keresztjét. Az akadémia 1839. választotta levelező tagjának. Emlékbeszédet Tóth Lőrinc tartott felette. Munkája Országgyülési tárca. Pest 1843. V. ö. Szinnyei: Magyar irók.

2. B. Sándor, zeneiró, született Pesten 1843 augusztus 19-én. Ugyanitt iskolázott; 1862 óta többnyire külföldön él, állandó lakhelye Páris. Még el sem végezte a gimnáziumot, mikor először kinyomatták egy művét: társai kiadták egy névünnepen mondott beszédét. 1861 óta a Zenészeti Lapokba dolgozott, egyet-mást az 1886-ban megindult Zenelapba irt; a nem szaklapokban megjelent dolgozatai, csaknem mind a magyar zene fejlődése érdekében irt magvas fejtegetések, a Budapesti Szemlében: A magyar zene és a cigányok (franciából Bartalus ford. 1879), A magyar zene és a francia sajtó, A magyar zene jövője (1880); a Magyar Szalonban: Zenét hallgatni (1885 ápr.); a Vasárnapi Ujságban: A párisi világkiállítás és a magyar zene (1879); a Pesti Naplóban: Mosonyi Mihály, A zene Beethoven előtt, Beethoven (1870 dec.); a Nemzetben (1893 febr.) Suum cuique c. alatt Beethoven 5 szimfoniájának magyar elemeit keresi. Franciául megjelent a párisi Rudy kiadásában (1887) nehány felolvasása a magyar irodalomról a husznyelvü nemzetközi felolvasások közt (kettőt belőlük 1884. a Nemzet fordított); a magyar zenéről a Revue des deux Mondes, L"art Musical, Progres Artistique és L"événement, a nem magyarról a Nouvelle Revue, politikánkról a Mémorial Diplomatique, Gaulois és Républ. Française folyamaiba irt; elbeszéléseket belga lapokba (Indépendence Belge; La Jeune Fille). Könyvei: Hangszerek c. hivtl. jelentés a párisi egyetemes kiállításról (kiadta a m. k. statiszt. hiv. 1879), François-Joseph I. et son regne (Páris 1888), L"archiduc Rudolph (Páris 1889). Zeneművei: dalok, palotások és csárdások, suite-ek zongorára és hegedüre és a Levallois és Milliet francia irók szövegére szerzett Mathias Corvin c. két felv. dalmű; ezt a Párisi Opéra-Comique (1883 jun. 18.) adta elő és a budapesti Nemzeti Szinház mint utolsó dalműujdonságát (1884 jun. 5.).

Forrás: Pallas Nagylexikon