Bertrand

1. Henrik Gratianus gróf, francia tábornok, I. Napoleon hű társa, szül. Châteaurouxban (Indre) 1773 márc. 28., megh. u. o. 1844 jan. 31. A forradalom alatt belépett a mérnöki hadosztályba, melyben 1795. kapitánnyá lett. 1796. az olasz hadsereghez került, azután részt vett az egyiptomi hadjáratban és dandárnokká lőn. Az austerlitzi csatában tanusított bátorságával Bonaparte kiváló kegyét nyerte meg, ki őt hadsegédévé nevezte ki. 1806-ban elfoglalta Spandaut, 1807. pedig nagyban járult a friedlandi győzelem kivivásához. Az 1809. hadjáratban az asperni ütközet után kiváló érdemet szerzett magának azzal, hogy a Dunán átvezető hidakat veretett, minek jutalmául Napoleon őt gróffá és Marmont helyébe Illiria kormányzójává nevezte ki. Hasonló bátorsággal harcolt B. az 1812. és 1813. évi hadjáratokban és Duroc halála után a császári palota főmarsalljává lett. A tartalékhadtest élén részt vett a lützeni és bautzeni csatákban; nem birta ugyan megakadályozni, hogy Blücher az Elbán át ne kel jen, a lipcsei ütközet után azonban a visszavonulásra nézve rendkívül fontos Lindenau falut megvédte és a Hanau mellett vivott csata után fedezte a francia hadsereg átkelését a Rajnán. A császárt lemondása után Elbára követte, a száz nap alatt sem hagyta el, és hősiesen harcolt Waterloonál. Azután Szt.-Ilona szigetére kisérte és csak Napoleon halála után tért vissza Franciaországba, hol XVIII.Lajos valamennyi előbbi tisztségébe és méltóságába visszahelyezte. Az 1830. forradalom után Indre départementban a kamarába választották, hol a szabadelvü párthoz csatlakozott és különösen a sajtószabadság és a pairek kamarájának eltörlése mellett emelt szót. 1834. visszavonult châteaurouxi jószágára.1840.ő és Joinville herceg Napoleon hamvait Szt.-Ilonáról Párisba hozták. Fiai kiadták kéziratban hátrahagyott művét: Campagnes d"Égypte et de Syrie,mémoires pour servir á l"histoire de Napoléon, dictés par lui-m?me, a Sainte Hélene.1847, 2 köt. (V. ö. Grande Encyclopédie VI. 466.)

3. B. Jakab, francia festő, szül. Lyonban 1825., megh. Párisban 1887. Leginkább a mitologiából merített és tragikus jelenetek festésével foglalkozott. Művei: Sappho halála, Virginia halála, Ophelia őrültsége, Rómeo és Julia, Gretchen a tömlöcben, Corday Sarolta, Lesbia, Mignon, Szt. Cecilia. Vezeklő Magdolna c. festményéért az 1883. müncheni nemzetközi műkiállításon első osztályu éremmel tüntették ki.

2. B. Jenő, francia szinész, jelenleg a párisi nagy operának igazgatója, szül. Párisban 1850. 1892. mint Ritt és Gallé utóda a nagy opera igazgatóságát vette át. 1892. a becsületrend lovagkeresztjét kapta. 1893 ápr. 7. Dupuy miniszter B.-t és társát Gailhard-ot igazgatói állásukon megerősítette.

4. B. József Lajos Ferenc, francia matematikus, B. Sándor archeologus öccse, szül. Párisban 1822 márc. 11. Már 11 éves korában, mint a Licée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján ott 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment s mérnökké lett. De 1846. elhagyta e pályát, hogy magát a matematikának szentelje. Több intézeten tanított, míg végre 1862. Biot utódja lett a College de France-on, mint a matematikai fizika tanára. 1856 óta a tudományos akadémia tagja, 1874 óta pedig annak állandó titkára, 1884 óta egyszersmind a francia akadémia tagja. Könyveket irt a számtanról, az algebráról, a differenciál és integrálszámításról, a valószinüségszámításról és a termodinamikáról, továbbá számos értekezést a matematika és az elméleti fizika köréből. Nem kevésbbé fontosak életrajzi és történeti művei, mint: Arago et sa vie scientifique (Páris 1865); Les fondateurs de l"astronomie moderne (1865); Rapport sur les progres les plus récents de l"analyse mathématique (1867); L"académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868) V. ö. Discours de réception á l"Académie française et réponse de M. Pasteur, Páris 1885.

5. B. Sándor, francia archeologus, szül. Párisban 1820 jun. 28. Művei: Essai sur les dieux protecteurs des héros grecs et troyens dans l"Iliade (1857); Études de mythologie el d"archéologie grecques: d"Athénes á Argos (1858); La Gaule avant les Gaules (Páris 1891); Archéologie celtique et gauloise (1891) stb. 1860 óta kiadja a Revue archéologique c. folyóiratot. A m. tud. Akadémia 1880. választotta külső tagjává.

Forrás: Pallas Nagylexikon