Berzsenyfa

(növ., Caesalpinia. L.), Caesalpini hires olasz természettudósról nevezett alacsony fája vagy nagyobb cserjéje a Caesaipiniaceae családnak; némelyik magasra felkúszik. Levele örökzöld, kétszer szárnyas; virága sárga v. piros, fürtös; cikkes hüvelye taplós v. fás. Mintegy 40 faja terem a forró tartományokban. Többnek a fája sárgabarna, belül világos piros, festéknek használják. A C. Brasiliensis Sw. 6-7 m. magas fa, az Antillákon s hihetőleg Braziliában is honos, sárgavirágu. Ennek fája a festő braziliai fa. A C. echinata Lam. braziliai; ága és hüvelye kurta tüskés, virága sárga, pirossal pontozott, jó illatu. Sötétpiros fakemény e, a fernambukfa v. pernambukfa, a legfinomabb pirosító fa; régen orvosságnak is használtak (lignum Fernambuci). A B. más fajai még a C. crista L. (l. a festőnövények képét), meg a C. bijuga Sw. Ny.-Indiában. E festő v. pirositó fák tartalma a nagyon érzékeny brasilin nevü piros festék. Egymagától a gyapju, a selyem v. a pamut nem a legszebb piros v. lila,de timsóval, kremortartarival és gummival tartós piros tinta, timsóval, krétával és keményítővel a gömblakknak nevezett lakfesték lesz belőle. Fájokat nikaraguafa néven butornak, butor beborítására s gyakran hegedünek is használják. Ez a festőfa állítólag már a XIV. sz. elején ismeretes volt s lignum presillum-nak nevezték. Midőn Dél-Amerikát felfedezték s ott hasonló festőfát (Coesalp. Bahamensis Lam. és C. Brasiliensis) találtak, a vidéknek is a legnevezetesebb termékéről adtak nevet. Brazilia neve tehát a régi füves könyvek lignum presillum-ától ered. A Coesalpinia coriaria W. (cserző B.) 4-5 m. magas cserje Nyugat-Indiában és D.-Amerikában, apró sárga virágokkal. Hüvelye dividivi (l. o.) néven cserző anyag. A C. Nuga Ait. keletindiai kis cserje, különösen a tengerpart bozótjaiban, a fű közt szétkúszik; tövises ágai a ruhába akadnak vagy a testet is megsebzik, azért már a régiek nugoe silvarum-nak (erdők bolondsága) nevezték. Törzséből kevés mézga folyik, gyökere hugyindítólag hat, s vese és hólyagkő ellen alkalmazzák. A braziliai C. obovata W. és más, részben ismeretlen fajok fája a rózsafa, a szintén oda való C. ferreáé (Mart.) pedig juka v. pao ferro néven ismeretes. A C. Bonducella Roxb. Ázsia, Afrika és Amerika forró tartományaiban terem, magvát hideglelés ellen használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon