Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beseler... ----

Magyar Magyar Német Német
Beseler... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beseler

1. György, német jogtudós, 1859 óta berlini jogtanács; szül. 1809-ben, megh. 1888-ban aug. 28. Jogi tanulmányainak elvégzése után Schleswigben ügyvéd akart lenni, de nem kapott jogosítványt, mert megtagadta a dán hűségi esküt. Mint göttingai magántanár megirta Die Lehre von den Erbverträgen címü nagyszabásu munkájának első kötetét 1833-ban, a 2. és a 3-ik kötete 1838-40-ben jelent meg rostocki egyetemi tanársága idejében, miután elébb Heidelbergában, majd Baselben tanárkodott. Ugyancsak 1838 jelent meg feltünést keltett röpirata Zur Beurteilung der sieben göttinger Professoren und ihrer Sache. Kiadta Uwe Lornsen munkáját: Die Unionsverfassung Dänemarks und Schleswig-Holsteins. 1843-ban mint greifswaldi tanár irta meg egyik legnevezetesebb művét: Volksrecht und Juristenrecht, melyben a Savigny történelmi iskolát hevesen megtámadta. Más művei: System des gem. Privatrechts (1843); Kommentar zum preussischen Strafgesetzbuch (1854). A politikai életben is részt vett; 1848-ban mint a német nemzet gyülésnek tagja, tagja volt annak a küldöttségnek, mely a porosz királynak a császári koronát felajánlotta; 1874-ben tagja lett a birodalmi gyülésnek, ahol a nemzeti szabadelvü párthoz csatlakozott; 1875-ben élethosszig az urak házába hivatott meg.

3. B. Vilmos Hartvig, az 1848-51. schleswigholsteini mozgalmak kiváló vezére, szül. 1806 márc. 3-án Marienhausen kastélyban (Oldenburg), megh. 1884 szept. 2. Szüleivel Schleswigbe költözött, ahol ügyvédeskedett. Politikai működését 1844. kezdte meg, amidőn Tondern városa a schleswigi rendek gyülésébe választá meg. Mint a rendi gyülésnek elnöke erélyesen küzdött Scheel kormány biztos tulkapásai ellen és minduntalan hangoztatta a hercegségek együvé tartozását. Az 1848-iki mozgalmak következtében a hercegségek ideiglenes kormányának és a német központi hatalom által életbe léptetett helytartóságnak elnöke volt. Rendsburg a frankfurti nemzetgyülésbe küldötte, melynek első alelnöke lett. Ausztria és Poroszország politikája lemondásra készteté 1851-ben, mire Braunschweigba vonult vissza. A porosz kormány 1861. a bonni egyetem gondnokságával bizta meg. Számos politikai röpiratot irt, melyek közül megemlítendők: Der Process Gervinus (Braunschw. 1853); Zur schleswig-holsteinischen Sache (1856), Macaulaynak Angolország történetét ő fordította németre (1852-1860).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is