Besnyő
(Mária-Besnyő), Gödöllőhöz tartozó puszta,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci alsó j.-ban, vasúti megálló, táviró- és
postahivatal, postatakarékpénztár; kapucinus-kolostora és kápolnája van, a
kápolna sírboltjában a Grassalkovics-család tagjai vannak eltemetve. B. hajdan
népes község és a horvátországi Iván-család birtoka volt; ettől Zsigmond király
1387. pártoskodás miatt elvette és Ilsva Leustach kir. udvarmesternek adta:
1430. Hatvani Mátyásé volt, utóbb elpusztult. A XVII. sz.-ban Gödöllőhöz
tartozó puszta volt s azzal együtt Grassalkovics Antal birtokába jutott: ő
építette a kolostort és loretomi kápolnát 1759-61-ig. A kápolna a régi B.
község századokon át romban heverő templomának helyén épült; építésekor 1759
ápr. 1. csontból készült Mária-szobrot találtak a romok közt s azóta B. híres
búcsújáróhely; a kolostort és kápolnát ezért 1769-71-ig megnagyobbították.
1774-75-ig Fessler János, a híres történetíró, mint szerzetes 14 hónapot
töltött itt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|