Bessel

1. Frigyes Vilmos, az ujabb kor legnagyobb német csillagásza, szül. Mindenben 1784 jul. 22., megh. Brémában 1846 márt. 14. Kereskedői pályára lépett; itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította, 4 évig észlelt Schröter magán obszervatóriumán Lilienthalban, 1810. Königsbergába hivatván megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819. legnagyobb tökéletességü Reichenbach-féle műszerekkel láttak el. E műszerekkel, melyek közül különösen a héliometer nemsokára vllághirü lett, oly kitünő észleleteket tett, hogy azokat maig sem multák felül és általában a csillagászati észlelésnek uj utakat nyitott. Emellett B. a csillagászat matematikai elméleteiben is jártas és egész uj rendszernek felállítója volt. Sem a jelen, sem a mult idő csillagászai közt egy sem volt oly éles észlelő és egyszersmind teoretikus mint B. Legkorábbi munkáihoz tartoznak az értekezések: Ueber die wahre Bahn des 1807 erschienenen Kometen (Königsb. 1810) és Theorie der Störungen der Kometen (u. o. 1810). Nagyon fontos az Astronomische Beobachtungen auf der Sternwarte zu Königsberg (Königeberga 1815-1846, amely c. dolgozata az 1815-35. tartó időt foglalja magában; folytatta Busch), nem kevésbbé későbbi munkái: Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus J. Bradley (Königsb. 1818), melyek Bradley megfigyeléseit tartalmazzák; Untersuchungen über das Vorrücken der Nachtgleichen (Berlin 1816); Untersuchungen über die Länge des einfachen Secundenpendels für Berlin (u. o. 1828); Tabulae Regiomontanae reductionum observationum ab a. 1750 usque ad a. 1830 computatae (Königsb. 1830); Versuche über die Kraft, mit welcher die Erde Körper von verschiedener Beschaffenheit anzieht (Berlin 1833): Bestimmung der Länge des einfachen Sekundenpendels (u. o. 1837); Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten (u. o. 1838); Darstellung der Untersuchungen und Massregeln, welche in den Jahren 1835 bis 1838 durch die Einheit des preussischen Längenmasses veranlasst worden sind (u. o. 1839); Astronomische Untersuchungen (Königsberga 1841-42, 2 köt.) Az 1824-33. évig bevégezte a 75011 csillagon tett megfigyeléseit, melyek az égboltozat 15° é. sz. és 15° d. sz. elhajlásu zónájában feküsznek. Legérdekesebb kisebb munkái közé tartoznak: Messung der Entfernung des 61. Sterns im Sternbild des Schwans, Schumacher Astron. Jahrb. c. folyóiratában (1839); ez magában foglalta az állócsillagok parallaxisáról szóló probléma első kielégitő megoldását. B. utolsó és legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844. megjelent értekezés, mely bizonyos állócsillagok saját mozgásuk változékonyságát vizsgálja. Bessel Populäre Vorlesungen über wissenschaftliche Gegenstände c. munkáját barátja, Schumacher (Hamburg 1848) adta ki; Abhandlungen (Leipzig 1876, 3 kötet) és Recensionen (u. o: 1878) c. munkáit R. Engelmann tette közé. Levelezését Olbers-sel Erman adta ki (Leipzig 1825), Gauss-szal való levelezését pedig a berlini akadémia (Leipzig 1880). V. ö. Untsch, Die Besselische Formel (1892); Franz, Festrede auf B. (Berlin 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon