Bessenyei

Több, egymástól egészen különböző régi magyar család neve, melyeknek ősei rendszerint besenyők voltak, de találunk köztük olyanokat is, melyek valamely tősgyökeres magyar nemzetségből származtak, a B. nevet pedig csupán birtokuk, nem pedig eredetük után kapták. A jelentékenyebb szerepet vitt B. nevü családok a következők: 1. az atyai B.-család, mely a Fugyi, Izsákay és Karvai családokkal együtt a Zuard nemzetségből származott. Ez a nemzetség krónikáink (Kézai, Márk stb.) szerint Lél (Lehel) vezértől vette eredetét, aki Galgóc vidékét szállta meg. Anonymus Nyitra, Galgóc, Trencsén stb. meghódítóinak Zuardot, Kaducsát és Hubát mondja s a nemzetség közvetlenül Zuarddal hozható kapcsolatba s Lél vezér legfölebb Zuard vérségéhez tartozhatott, de nem az őse a nemzetségnek. A Zoard nembeli Zoard vagy Zorard kapitányt különben Kézai, Márk, meg a többi krónika is ismeri s tudják róla, hogy Olaszországot pusztította, csakhogy ezt a 922. hadjáratot Attila korába helyezik. - 2. Ezdeghei B. vagy Bessenyő, ebből való Pál, ki 1396-1409. horvát bán volt, fia Miklós 1435. említtetik. (Nagy I. Magy. Csal. II. 61.) 3. A nagybesenyői B.-család a Szalók (Zolouk) nemzetségből vette eredetét. E nemzetség birtokai részint Veszprém, részint Heves vmegyében feküdtek s alapítója ama Zoloúcu lehetett, kinek apja Usubuu a honfoglaláskor Anonymus szerint éppen Veszprémet foglalta el s érdemeiért Árpádtól Veszprém várát kapta. A hagyományból annyi elfogadható históriai ténynek, hogy a nemzetség az ősmagyar nemzetségek közé tartozott és Veszprém vidékét szállta meg. E nemzetség tagjai közé tartoztak Mortunus fiai László és Márk, kik 1270. említtetnek. Lászlónak csak egy leánya, Enid maradt; Márknak pedig két fia volt: Roland, a Szalóky család őse és ifjabb vagy erdőteleki Márk, ki 1322. bessenyei István és Ivahun fiainak Bessenyőn levő birtokrészét megveszi. Ifjabb Márk ispánnak három fia volt: László (1347), Miklós (1348-73), kinek fiát Kápolnás-Erdőteleki Miklósnak nevezték és Bessenyei Imre (1348-1373). Ennek tiz fia volt, kik közt László vált ki, Zsigmond király hű embere a Nápolyi László által támasztott zavarok közt. László fia Mihály 1452. Német László királytól cimeres levelet kap s 1459-től 1478. bekövetkezett haláláig alnádor volt és Mátyástól több birtokot kapott adományba. Mihálynak György fiától származott unokája, ifjabb Mihály a mohácsi vész után János király pártjára állott, miért Ferdinánd elkobozta bessenyei jószágát, később azonban, midőn Ferdinánd szolgálatába lépett s mint ilyen, ecsedi várnagy volt, visszakapta. A későbbi nemzedékből B. István a miriszlói ütközetben esett el 1599. mint Báthory András erdélyi fejedelem hű embere. B. Zsigmond Thököly alatt kisváradi kapitány, majd szabolcsi alispán, II. Rákóczy Ferencz udvarmestere és ezredese volt. Fia László a trencséni ütközetben esett el; másik fia Zsigmond a mai nap is virágzó B. család fentartója, tőle származik az ujabb magyar irodalom megteremtője, B. György (l. o.). (V. ö. Széll F.: A nagy-bessenyői Bessenyey család. - Wertner M.: A magy. nemzets. II. 324).

Forrás: Pallas Nagylexikon