Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
beszámítás compensatio...
beszámítás set-off
beszámítás ... bar to set-...

Magyar Magyar Német Német
beszámítás ... Einschluß (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszámítás

Beszámítani általában annyit tesz. mint valamit valakinek betudni, megállapítani az okozati összefüggést bizonyos emberi magatartás s bizonyos külvilági változás (eredmény) között.

Ettől a természeti értelemben vett B.-tól (imputatio physica) különbözik a büntetőjogi beszámítás, mely az okozott eredménynek bűnös emberi cselekményre mint okra való visszavezetését jelenti, oly cselekményre tehát, amelyért az ember büntetőjogilag felelős. Annak, aki jogos védelemben mást megöl, az ölés tényét a szó természeti értelmében beszámítani nem csak lehet, de kell, mert a sértettnek halálát okozta, de büntetőjogi beszámítás alá a tett nem esik, mert a jogos védelem, a büntetőjogi felelősséget, tehát a büntetőjogi értelemben vett B.-t kizárja. A kétféle B.-nak egymáshoz való viszonya az, hogy az utóbbi a büntetőjogi az előbbit a természetit mindig feltételezi, mert e nélkül amarról szó nem lehet, de az előbbi nem vonja szücségszerüen maga után az utóbbit is. A B. szó eme két értelmének szem elől való tévesztése sok tévedésre adhat alkalmat. A büntetőjogban azonban a B.-on a büntetőjogi beszámítást szokták érteni.

Ily értelemben a B. kettős kijelentést foglal magában. 1-ször is annak kijelentesét, hogy valaki valaminek az oka, tehát az adott emberi magatartás és az adott eredmény között való okozati összefüggés megállapítását, 2. annak kijelentését, hogy az illetőt azért büntetőjogi felelősségét megállapító bünösség terheli. Az embernek azt a képességét, hogy cselekményei neki ily értelemben beszámíthatók, beszámítási képességnek nevezik. Hogy e képesség tartalmilag miben áll, azt a tételes törvényünk határozottan ki nem fejezi. Abból azonban, hogy a törvény kizárja a B.-t akkor, ha a tettes bizonyos oknál fogva akaratának szabad elhatározó képességével nem birt, másrészt azokat, kik a 12. évet meghaladták, de 16. életévöket még be nem töltötték, továbbá siketnémákat csak az alatt a feltétel alatt nyilvánítja büntethetőknek, ha a cselehmény bűnösségének felismerésére szükséges képességgel birnak, azt lehetne következtetni, hogy a törvény a B. képességét tartalmilag a) az akarat szabad elhatározó képességében amely?alatt az embernek indító okok által való elhatározó képességét kell érteni, és b) a cselekmény bűnösségének felismerésére való képességben (az u. n. discernement) találja. E mellett szól az is, hogy a büntető törvénykönyv ide vonatkozó VII. fejezete «a B.-t kizáró v. enyhítő okok» cimfeliratot használja. De ellene látszik legalább szólani az a körülmény, hogy az utóbbi esetben. t. i. a felismerési képesség hiánya esetében. a törvény nem a B.-t, hanem csak a büntetést mondja kizártnak. A B.-i képesség törvényes fogalom meghatározása azonban annál inkább nélkülözhető, minthogy a tételes törvények nem engednek kétséget az iránt, hogy a B.-képesség az embernek normális állapotát képezi, a képességnek hiánya csak kivétel. Vagyis minden ember B.-ra képes, amennyiben a törvény által meghatározott oly okok nem forognak fenn melyek a B.-t kizárják.

Az irodalomban vita tárgyát képezi, vajjon a B.-i képességnek vannak-e fokai. Az igenlő nézet u. n. korlátolt B.-i képességet ismer (verminderte Zurechnungsfähigkeit), mig mások szerint a B.-i képesség csak egyféle, s vagy megvan, vagy nincs meg, a korlátolt B. esetei pedig csak a büntetés kimérésénél birnak jelentőséggel. Gyakorlati fontossága e különbségnek alig van, mert mindkét felfogás azonos eredményre, enyhébb büntetésre vezet. A B.-i képességnek a cselekmény elkövetésekor kell fennforognia, vagyis akkor, midőn a tettes a természeti kauzalismust mozgásba hozta, ami az u n. actiones liberoe in causa megitélésénél döntő jelentőséggel bir.

A B.-i képességeket kizáró okok: 1. öntudatlan állapot, 2. elmezavar, amennyiben az akaratnak szabad elhatározási képességét kizárja, 3. az ellenállhatatlan erő - vis absoluta - és a fenyegetés - vis compulsiva - bizonyos esetei, 4. a szellemi érettség hiánya miatt: a) a gyermekkor - nálunk a 12. életéven aluli kor - feltétlenül, b) a fiatal kor - nálunk a 16. életéven aluli kor - és c) a siketnémaság feltételesen, amennyiben t. i. a tettes a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt. Tételes törvényünk szempontjából megjegyzendő azonban, hogy jóllehet a büntető törvénykönyv megokolása a gyermek- és a fiatalkort s a siketnémaságot a B.-i képességet feltétlenül, illetőleg feltételesen kizáró körülménynek mondja, a törvény szövegezése szerint az a) alatti körülmény csak mint a bűnvádi eljárást, a b) és c) alattiak pedig éppen mint csak a büntetést kizáró okok szerepelnek, aminek fontos, habár a gyakorlatban gyakran félreismert következményei vannak. Nem a B.-i képességet, hanem a B.-t zárják ki továbbá a magyar büntető törvénykönyv szerint: 5. a jogos védelem és a 6. a lényeges tévedés.

B. a magájogban - compensatio. - A kötelmek megszünésének egyik neme. Két egymás ellenében álló követelésnek köcsönös törlesztése. Ez vagy a felek egyetertésével történhetik, - s ez esetben a követelések minősége természetesen közömbös, - vagy e nélkül mely esetben szükséges, hogy mindkét követelés valódi, lejárt, kétségtelen (liquid), s tárgyára nézve egynemü legyen. Ha Péternek, ki Pálnak 100 frttal tartozik, Pál ellen hasonlókép 100 frtnyi vagy csekélyebb követelése van, azt hitelezőjének követelésére beszámíthatja. A B. visszára is hat, azaz a két követelés attól az időponttól fogva törleszti - egészben v. részben - egymást, amelyben azok egymás ellenébe léptek. A B.-nak tévedéből való elmulasztása a beszámítható ellenkövetelésnek önálló érvényesítését nem zárja ki. B.-nak a felek egyező akaratán kivül nincs helye akkor, ha a törvény azt egyenesen kizárja. Régibb hazai jogukban szabály volt «verba verbis, verbera verberibus compensantur», mely szerint köcsönös szóbeli sértések, de tettleges bántalmazások is, ez utóbbiak természetesen csak annyiban, amennyiben sulyosabb beszámitás alá eső testi sértés esete fenn nem forgott, egymást kiegyenlítették. A büntető törvénykönyv ezt megszüntette.

B. a váltójogban. A váltó készpénzfizetésről kiállított ígéret, ennek következtében a váltókövetelést készpénzben kell kiegyenlíteni és igy a váltóösszegnek utalványok, más váltók, v. a kereskedelmi könyvekbe való be- v. lejegyzés által való kiegyenlítését a váltóbirtokos elfogadni nem tartozik. A magyar váltótörvény 94. §-a szerint a beszámítás kifogásának csak akkor van helye, ha az adóst a mindenkori felperes ellen válódi lejárt váltóbeli vagy jogérvényes birói határozattal. v. birói egyezséggel megállapított pénzbeli követelés illeti.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is