Beszéd- és értelemgyakorlatok

az elemi népiskolák I. és II. osztálya számára kiszabott tantárgy. Ezzel és ily módon tanítják a gyermeket nyolc esztendős koráig az ismeretágak szerint különváló tantárgyakra. A B. a gyermeknek az iskolán kivül szerzett ismereteire támaszkodnak a későbbi tantárgyak szerint való tanítás pedig a B.-ban szerzett ismereteken alapszik. A B. a népiskola minden egyéb tantárgyaitól eltérnek annyiban, hogy nem egy bizonyos tudományágból veszik legtöbb anyagukat hanem felölelik az emberi ismeret minden köréből az alapvető fogalmakat. Ez oknál fogva nem is lehetett mint a népiskola többi tantárgyát valamely tudományág szerint elnevezni hanem alaki célja szerint B.-nak nevezték mint ahogy a franciák «leçons des choses» tárgytanitásnak a németek pedig «Anschauungsunterricht» szemléleti oktatásnak. A B. alapján a tanító szemlélteti és megbeszéli a gyermekekkel a szemkörébe eső tárgyakat és a környezettel való érintkezésből eredő erkölcsi alapviszonyokat. Az igy szerzett fogalmakat azután a tanító a tanulókkal feldolgoztatja azaz velök ítéltet következtet osztályoztat elvonat stb. A B. tanmenete különböző. Vannak akik a következő szemléleti köröket veszik fel egymásután: az iskola ami benne van és történik; a szülői ház annak tárgyai családi élet házi állatok; a helység annak lakosai különféle szempontból a helység határa növények ásványok geográfiai alapfogalmak: természeti tünemények idő időjárás stb. Mások meg az alkalomszerüséget hangsulyozván az évszakot használják a B. keretéül s felveszik szemléltetés tárgyául p. ősszel iskola-kezdet idején az iskolát iskolai élet gyümölcsöt gyümölcsaszalást szüretet vándormadarak költözését stb. V ö. Nagy László Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában; Peres Sándor A beszéd- és értelemgyakorlatokról Budapest 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon