Beszéd- és értelemgyakorlatok

(ném. Denk- und Sprechübungen, ang. object lessons): a német terminusból származó tükörszó, => Árvai József alkotása. Az 1869-es ttv.-ben létrehozott kétéves tárgy, a hattanítós népisk.-ban heti 3-3, az egytanítósban heti 1-1 órában tanították. Pestalozzi szellemében fogant stúdium (más néven: szemléleti oktatás). Kiindulópontja az, hogy az egész személyiség fejlesztése érdekében szükség van a beszédnek és a gondolkodásnak a szemléltetés alapján történő fejlesztésére még az olvasás-írás tanításának megkezdése előtt, majd később is. Spontánul ható, de gondosan megtervezett beszélgetésekből állt, melyeknek során először a gyerek közvetlen szemléletét alkotó fogalmakat tisztázták (isk., család, családi ház, háziállatok), majd a tágabb környezetre vonatkozó ismereteket rendszerezték (a helyiség határa, falu, város, term.-i jelenségek). Fontosnak tartották a fogalmak viszonyainak tanítását (nem-faj és rész-egész viszonyok, tulajdonságok). A tantárgy neve 1945-ben beszélgetés lett, 1956-ban csak az első oszt.-ra és heti 1 órára korlátozták, 1963-ban megszüntették, s helyette hozták létre a nem nyelv- és személyiségfejlesztő célú környezetismeretet. ( környezetismeret tanítása) - Az első ~ tankönyvet => Warga János írta 1837-ben (Vezérlés a szemléltető oktatásra, kérdések és feleletekben); alapkönyve Nagy László (idősebb): Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában. A népiskolák első és második osztálya számára, Pest, 1869. - Ir. Kehr, C.: Geschichte der Methodik des deutschen Volksschulunterrichtes. II. Gotha, 1879.; Bakos J.: A hazai szemléltető oktatás fejlődése a comeniusi törekvések és hagyományok tükrében, különös tekintettel a nyelvi ismeretek népiskolai tanítására. in: Neveléstörténeti tanulmányok. Bp. 1970. 7-66.; A. Jászó A.: Speech and thought developing exercises (STD) in Hungarian education. Education Today, 1990. 2. 32-36.; A. Jászó A. (szerk.): A magyar olvasástanítás története. Bp. 1990.

Jászó Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia