Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beszédértés... ----

Magyar Magyar Német Német
Beszédértés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszédértés fejlesztése

Mérések szerint a beszédértés az összes idegen nyelvi tevékenységünkből 45-60%-ban részesedik, ám tudatos fejlesztése ezzel nem áll arányban. Kutatások jelzik, hogy azoknak fejlődik gyorsabban a beszédértés készsége, akik a következő adottságokkal rendelkeznek: empátián és elváráson alapuló előrejelző képesség, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy adott helyzetben az emberek majd mit mondanak; fejlett "kitaláló-rejtvényfejtő" képesség (az ismeretlen szavak és kifejezések értelmes találgatása); átfogó, tényszerű ismeretek a világról; jó memória; lényeglátás (fejlett IQ); az idegen nyelvi társalgás "forgatókönyvének" gyors felismerése; érzékenység a beszéd szociális jelentésére (az intonációs és hangsúlyminták által közvetítettre). A beszédértés fejlesztése során megkülönböztethetjük az extenzív beszédértés t, amikor az ált. információ kedvéért huzamosan hallgatunk valamit; az intenzív beszédértés t (pl. részletes, szavankénti értési gyakorlat, minden egyes részlet kedvéért); speciális információ figyelésé t (pl. időjárás-jelentésben hány fok lesz ma). Az isk.-i gyakorlatban szokásos még ún. manipulatív beszédértésről szólni, ahol az értés színvonalát ált. valamely feladat elvégzésével ellenőrzik (pl. térkép rajzolása, válogatás tárgyak között stb.). A beszédértés fejlesztésehez nagy türelemre van szükség, figyelembe kell venni ui. azt a kevéssé vizsgált tényt, hogy az anyanyelvű sem ért meg mindent zaj, v. nem egészen tiszta hangzás, a beszéd rögtönzésjellege, v. az ismeretek nagymértékű hiányosságai miatt. Célnyelv i értésvizsgálatoknál különösen nehéz eldönteni, hogy az értés nehézségei fejletlen memóriára, műveltségbeli hiányokra v. halláskárosodásra vezethetők-e vissza. M. anyanyelvűek esetében belső logikai kapcsolatok határozzák meg a bejövő szöveg értelmi tagolódását a beszédfeldolgozás során. (Pl. egy m. számára term.-es, hogy egy egyszerű kijelentő, állító mondat igével is kezdődhet.) Az oszt.-termi gyakorlás során fontos, hogy az érdeklődés és a figyelem felkeltésével lélektanilag is előkészítsék a tanulókat. A gyakorlat bevezetésekor az ismeretlen tulajdonneveket v. a különlegesen ritka szavakat kívánatos előre megadni. A figyelmet irányító kérdésekkel célszerű fokozni. A meghallgatás fázisai - bár többféle eljárás lehetséges - a teljes extenzív hallgatástól fokozatosan haladnak a részletes, kifejezésszintű meghallgatásig. Eközben az is irányítható, hogy a diák mikor láthatja, ha egyáltalán láthatja a meghallgatott szöveget. Kívánatos, hogy a "szétszedett" szöveg ismét teljes egésszé álljon össze a gyakorlás végső szakaszában. A megfelelő visszacsatolás feladatmegoldó gyakorlással biztosítható. - A beszédértés szerkezete, szintjei három alapvető kategóriával írhatók le: 1. Legmélyebben az ún. háttérismeretek húzódnak, ez a világról szóló tudásunk összessége, tények, társ.-i, kulturális műveltségi ismeretek. Ezek az ismeretek sémákba tömörülnek, olyan mentális szerkezetekbe, amelyeket a tanulás útján szerzett tudás, ill. a memória tart életben. Ugyanezen a szinten él bennünk egy kép arról, hogy ált. a nyelvet miként használjuk az ismert helyzetekben (pl. látogatás a fogorvosnál). A témának és a társalgásnak ezt az elvárt meghatározott sorrendiségét az 1970-es évek óta scriptnek is nevezik. Úgy tűnik, hogy minden nyelvnek rá jellemző "forgatókönyve" van. ( séma) 2. A következő szint egyszerűen a szituáció ismerete, vagyis a kontextus. Ehhez a résztvevőket, a helyszínt és főképpen azt kell ismerni, hogy mit mondtak vagy írtak korábban. 3. A nyelvtanuló ezen a nyelvi szinten a szóbanforgó nyelv fonológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintjeit egyetlen rendszerben érzékeli. Mindhárom szintnek kellően fejlettnek kell lennie ahhoz, hogy a => dekódolás, a beszédértés bekövetkezzék. nyelvi készségek, => beszédpercepció - Ir. Kelly, L. G.: 25 Centuries of language teaching. Rowley, Mass. 1969.; Ur, P.: Teaching listening comprehension. 1984.; Anderson, A.-Lynch, T.: Listening. 1988.; Bárdos J.: Nyelvtanítás: múlt és jelen. Bp. 1988.

Bárdos Jenô

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is