Beszédes

(dram.), vigjátéki tulajdonság; a B. szeret beszélni, azaz közlékeny és a mellett ügyes az előadásban; középen áll a szószaporító, azaz a felesleges szavakkal élő és a hallgatag, vagy fukarszavu közt. A komikum ott áll be, ha valaki beszélő tehetségével fitogtatja magát, vagy kikerekíti mondatait akkor is, ha sem a hely, sem az idő arra nem alkalmas. A B. még mindig lehet értelmes és jólelkü, mig a csacska már az értelmetlenül és tapintatlanul beszélőt jelzi.

Forrás: Pallas Nagylexikon