Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
beszédes affable
beszédes chatty
beszédes conversatio...
beszédes expansive
beszedés getting in
beszédes talkative
beszédes talking
beszédes voluble
beszédes yakky
beszédes ha... to be in an...
beszédes le... to become e...
beszédes pi... telling loo...
beszédes te... telling loo...
beszédesség... expansivene...

Magyar Magyar Német Német
beszédes beredt
beszedés Einnahme (e...
beszédes gesprächig
beszedés & ... Erhebung (e...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszédes

1. József; mérnök, szül. Magyar-Kanizsán 1787 febr. 13., megh. 1852 febr. 29. Tanulmányait 1800. Szegeden kezdte és Pesten végezte 1808-1809-ig a mérnöki és mezőgazdasági tudománnyal foglalkozott; 1810. mérnöki szigorlatokat tett. Első mérnöki alkalmazása a Sárviz szabályozásánál volt. 1814. Esterházy Károly grófhoz szegődött oly föltétellel, hogy csakis vizmunkálatokkal fog foglalatoskodni. 1814-1819. Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony, Nyitra és Vas vmegyében több kisebb folyót szabályzott, völgyeket szántott ki, vizi malmokat épített stb. A Kapos vizének szabályozó tervei is tőle valók. 1819. a szépművészetek és a filozofia doktorává avatták, 1819-1820-ig mint sárvizi igazgató mérnök foglalatoskodott, és a szabályozó munkákat 1821. a társaságnak Fehérvárott tartott ülésén részletesen ismertette. Ez volt a legelső magyar műszaki értekezések egyike. A társaság a szóban folyó szabályozást Fehér, Tolna, és Veszprém vm. területén Beszédes terve szerint 1835. végrehajtatta. A Sió vizének szabályozását is ő végezte és tervet dolgozott ki a Balaton tava vizszinének leszállításáról. Az ő műve a Baja és Báta közt végzett Duna szabályozás is. 1827-1828-ig Leopoldschlagtól Lertig építendő vasút vonalát tervezte, Széchenyi István gróffal pedig a Vaskapu hajózási akadályainak elhárítása ügyében Konstantinápolyig utazott. Kiválóbb művei közé tartozik még az 1832-1840. épített fehér-körösi malomcsatorna, a három Körös, a Tisza, Topolya, Ondova. Latorca, Laborc és a Duna-Tiszaközti nagy csatorna.1840-1849-ig a Pozsonytól Szolnokig épített közp. vasút igazgató mérnöke volt. Am. t. akadémia 1831 febr. 17. levelező tagjául választotta. Beszédesnek számot tevő irodalmi munkássága is van. Cikkei a magyar műszaki irodalom alapját vetették meg. Irt a Tudományos Gyüjtemény 1830, 1831, 1836 és 1837., a Mérnök, Századunk 1840 és a Jelenkor, Társalkodó 1836 és 1837-ik évfolyamaiba. Önállóan jelentek meg: Magyarország vizépítészetéről (1831); Kolozsvártól Grácig hajózható országos nagy csatorna (1839); Mérnöki iránylatok (1843) és a Duna-tiszai hajózható csatorna cimü művei. V. ö. Magyar mérnökegylet közlönye 1869-ik évfolyam.

2. B. Kálmán akadémiai festő szül. Dunaföldváron 1832 aug. 4. A művészet elemeit idehaza elsajátítván maga tovább képezése végett Olaszországba ment hol éveken át a művészet remekeinek másolásával foglalkozott. Másolta többek közt Velencében Tizian hires Assuntá-ját is. Olaszországból visszatérve egyideig hazájában tartózkodott s a képes lapok számára készített illusztrációkat; majd később Konstantinápolyba tette át lakását hol jelenleg Széchenyi Ödön gróf tűzoltó-parancsnokságánál mint osztálytiszt van alkalmazva. B. az irodalmi téren is fejtett ki tevékenységet: kedvvel ismertette az olaszországi művészeti viszonyokat s érdekes adalékokat szolgáltatott a régi magyar képirás történetéhez. 1877 óta törökországi leveleivel szokta fölkeresni a lapokat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is