Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beszkédek... ----

Magyar Magyar Német Német
Beszkédek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszkédek

(Beszkidek) a Kárpátokban gyakori hegynév (a. m. hegy) mely egyes hegycsoportokra is alkalmaztatik anélkül hogy határai szabatosan körülirva volnának. Hunfalvy János Beszkédeknek nevezi a Kárpátok ÉNy-i határláncolatának ama részét mely Magyarország Szilézia és Galicia határain terjed el s ebben 3 csoportot (Beszkéd Osszus és Babiagura) különböztet meg; ugyanily tág értelemben nevezi Matzura B.-nek a Magyarország ÉNy-i részében a Vág völgyétől egészen a Magas-Tátráig elterülő összes hegységeket. E hegycsoportot Ny-i B.-nek nevezik megkülönböztetésül a K-i Kárpátokban levő K-i B.-től. 1. Nyugati-B. szorosabb értelemben azon hegycsoport melynek főgerince a Trojacska vagy Beszkédhegytől és a Viszokától ÉK-re a jablunkai hágóig (550 m.) terjed. Ny. felé a Javornik (1077 m.) K. felé az Osszus csoportja (1173 m.) csatlakozik hozzá. Főgerince mindenütt Magyarország határát követi; legmagasabb csucsa a Nagy-Polom (1067 m.) és az Uherszka (1028 m.) Ny-on a torzófalvai hágó a Javornik-csoporttól választja el. E hegycsoport Szilézia és Trencsén vármegye határán emelkedik D-i ágai a Kisuca völgyébe ereszkednek s rövidek. V. ö. Matzura József: Illustrirter Führer durch die Beskiden (Teschen 1892). - 2. Keleti B.. egészen bizonytalan fogalom melyet egyesek az ÉK-t v. Erdős-Kárpátok sáros-zemplénvmegyei részére mások a beregvmegyei szakaszra alkalmaznak. Leginkább a Laborca és Latorca völgyei közt huzódó részt nevezik igy melynek egységes főgerince van, mig DNy felé mintegy redőzet alakjában a Polonina Runa csoportja és a szolyvai hegyek terülnek el. A főgerinc Magyarország és Galicia határa mentén ÉNy-ról DK-re csap. Legmagasabb csucsai a Sztrub (1014 m.) Ravka (1300 m.) Halics (1335 m. Galiciában) Starostyna (1200 m.) Ruszkiput (1311 m.) és Huszla (1405 m.); e hosszu gerincen több hágó visz át u. m. a vegliszkai (691 m.) palotai (683 m.) felső-jablonkai (909 m.) orosz-ruszkai (797 m.) uzsoki (1012 m.) és vereckei (745 m.); azonkivül két vasuti vonal (Miskolc-Zagorz és (Munkács-Stryj) metszi át. A hegység tulnyomóan kárpáti homokkőből áll. Völgyei sűrün vannak lakva. V. ö.,Siegmeth Károly Uti vázlatok a munkácsi B.-ből (Magyar Kárpátegyl. Évk. VII. 1880 134-173); LehóczkyTivadar Képek a beregi havasokról (u. o. 502-514).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is