Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beszterce-N... ----

Magyar Magyar Német Német
Beszterce-N... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszterce-Naszód

Vármegye. Hazánk erdélyi részének legészakibb megyéje. határolja északon Máramaros vmegye, K-en Bukovina és Románia, D-en Maros-Torda- és Kolozsmegye, Ny-on Szolnok-Dobokamegye. Területe 4014?35 km2. Hazánk leghegyesebb megyéinek egyike; az ÉK-DNyi irányban hasító Nagy-Szamos és Beszterce folyók

völgyei hegyrendszereit 3 csoportra osztják. A Nagy-Szamos völgyétől É-ra emelkedő hegycsoport az Erdélyi É-i határhegységnek Radnai havasok néven ismert tagja. E hegység főgerince B. északi részén részben határán vonul végig s főcsúcsai a megye területén a Batrina (1713 m.) Vurvu Repede (2077 m.) V. Puzdreloru (2191 m.) s Ünőkő (2280 m.). Ny felé a Romuli hágó (877 m.) választja el a megye ÉNy-i szögletében emelkedő Cibles-csoporttól (1842 m.) D felé ágai hirtelen ereszkednek a Nagy-Szamos völgye felé melynek forrásvidéke felett az 1257 m. magas Radnai hágó a Borgói csoporttól választja el; ez az 1932 m. magas V. Omulujtól kezdve D-nek csap s a Nagy-Szamos és Beszteree völgyei közt ágazik szét magassága 1300-1400 m. Ny. felé utolsó magas csúcsa a Henyul (1614 m.).

A Beszterce völgyétől és a Dorna vízrendszerétől elválasztó Borgói szorostól D-re szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen havasok (Pietroszul 8102 m. Sztrunyóra 1994 m.) már az Erdélyi trachitláncolat tagja s mint ilyen lényegesen különbözik a többnyire kristályos kőzetekből álló Borgói és Radnai csoporttól. A Kelemen havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésü (3-500 m.) völgyére ereszkednek, ezen túl a Nagy-Szamosig halmos vidék terül el mely a Viráni kőben (741 m.) kulminál. Lapály a megyében sehol nincs völgyei is meglehetős keskenyek de földmívelésre sőt alsóbb részeikben szőllőtermelésre is alkalmasak; a hegységeket óriás kiterjedésü erdőségek borítják a legmagasabb gerinceken pedig terjedelmes havasi legelők vannak. B. folyóvizei a Dornán s nehány mellékvizén valamint a határt képező Aranyos-Besztercén (l. Beszterce folyó) kivül melyek a Szeretbe ömlenek mind a Nagy-Szamos adózói; ez több forrásból a Lopacsna hegy alatt fakad s számtalan hegyi zuhogóval gyarapodva DNy-i irányban hasítja a megyét; É (jobb) felől a Bajtort, Anyest, Kormáját, Rebrát, Szálvát és Zagrát bal felől az Ilvát és Lest veszi fel. A vele részben párhuzamos folyásu Beszterce a Kelemen havasokban a Sztrunyóra alatt fakad, völgye az előbbinél szélesebb de magasabb fekvésü jobbról a Tiha, balról a Budak, Sajó és Dipse ömlik bele. E magas hegyek övezte megye éghajlata zord és hideg; lerenyhébb DNy-i részében ahol a völgyek mélyebbek és tágabbak. Beszterce évi közepes hőmérséklete 8?1°C. a július hőfoka 19?2 a januáriusé -4?6°C; a hőmérséklet szélsőségei 35?6 és -28?6°C. A hegyes vidéken jóval hidegebb a hőmérséklet a legmagasabb régiókban az évi közepes hőmérséklet alig több 4-5 foknál. A csapadék eloszlására is döntő befolyása van a hegyrendszernek; Besztercén 707 mm. az évi átlaga Naszódon már 855 mm. a hegységekben 1000 mm.-en is túl emelkedik.

Története. B a régi Beszterce szék és Naszód vidéke egyesítéséből keletkezett; Beszterce vidékét a XII század első felében német települők lepték el, kik bányászat céljából költöztek ide be; 1222-ben már virágzó s vagyonos telepek voltak, itt, külön hatóságokkal és ú n királygróffal s a szepesi németekéhez hasonló szervezettel. A tatárok 1241-ben és 1285-ben e virágzó telepeket elpusztították s tönkre tették az akkor 30000 lakost számláló Ó-Radnát is, de a szorgalmas nép csakhamar kiheverte a pusztítás nyomában járó nyomort. Később a királygróf (Comes Bistriciensis) méltósága és jövedelmei a székelyek grófjára szálltak át, ami gyakori belvillongásokra s a falu helyen lakó szász nemesek elégedetlenségére adott okot. I Lajos király azonban 1366-ban ugyanazon jogokat és szabadalmakat biztosította Beszterce vidékének, amelyekben a nagyszebeniek részesültek; így jogi ügyekben a nagyszebeni grófhoz fordúlhattak, aki a király után legfőbb birájuk volt. V László 1453-ban Beszterce vásosát és vidékét Hunyady Jánosnak adományozta, sőt örökös grófjává nevezte ki; Hunyady a hajdani királygrófnak csak jövedelmeit élvezte, a beszterceiek jogait s kiváltságait pedig csorbítatlanúl hagyá, sőt 1453 megerősíté és várat épített a város felett uralkodó dombon; de midőn Hunyady halála után Szilágyi Mihály vette át az örökös grófságot, Beszterce lakói 1458-ban Thümel biró vezérlése alatt ellene fellázadtak; Szilágyi azonban legyőzte őket s elpusztította a várost. Mátyás király a beszterceiek elégedetlensége folytán az örökös grófságot 1465 eltörölte, s Beszterce vidékét a szász nemzeti gróf hatósága alá rendelte. Azóta Besztérce gyors virágzásnak indúlt s Legyelországgal, a Fekete tenger partmellékeivel és a Balkánfélszigettel élénk kereskedést tartott fenn A XVI és XVII. század viszontagságai, Péter, moldvai vajda betörése 1530, később Basta György, császári hadvezér féktelenkedése (1602-1603), melyet iszonyú éhinség és pestis követett, eltüntette a régi virágzás minden nyomát, de a szorgalmas lakosság csakhamar újra felküzdötte magát. Besztercevidék továbbra is megtartá jogait s mint külön vidék a legújabb időig fennállott A radnai v. naszódi kerületből azonban 1772-ben, amidőn az erdélyi határőrvidék felállíttatott, a II. oláh gyalogezred alkottatott, amelynek széke Naszód lett; a szászokat ellenben megkimélték a katonáskodástól, sőt Naszód vidékéről elköltöztették őket s helyökbe oláhokat telepítettek. Az ezredhez 44 község tartozott, melyet kizárólag csak határőrök laktak; midőn a végvidéket eltörölték (1851), az ezred tőkealapját az iskolák fentartására rendelték s jövedelméből ma a naszódi főgimnáziumot tartják fenn. Ekkor B és Naszód vidéke külön meghagyattak, de Erdélynek Magyarországgal való egyesítése után az 1870 évi XLII t-c a vidékek kiváltságait eltörölte s a magyarországi törvényhatóságokkal egyformán rendezte. Végül az 1876 évi XXXIII t-c Beszterce vidékéből, továbbá Naszód vidékéből (kivéve ennek azon darabját, mely elkülönítve Tordamegyében feküdt), Dobokamegyének azon részeiből, melyek Beszterce vidék két része közt, valamint Beszterce és Naszód vidéke közt terültek el, végül Belső-Szolnokmegyének Beszterce és Naszód vidékek közé benyúló részéből Beszterce-Naszód néven új megyét alakított.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is