Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beszterce... ----

Magyar Magyar Német Német
Beszterce... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beszterce

1. (Bistritz) Rendezett tanácsu város szab. kir. város cimmel Beszterce-Naszód vármegyében az ugyanoly nevü folyó jobb partján igen szép völgyben a Bukovinába vezető országut mellett; egyike Erdély legrégibb és legszebb városainak szabályoson építve; főutcái a szép piacra szolgálnak melyen az 1563. befejezett csucsives ág. evang. templom (72 m. magas tornya 1519. épült) közelében a diszes ág. evangélikus főgimnázium s az árucsarnok épülete áll; a várost régi bástyafalak és tornyok romjai övezik azok közt szép árnyas sétahelyek terülnek el. B. B.-Naszód vármegye törvényhatóságának az adó- és tanfelügyelőségnek a 31. honvédzászlóalj és a 63. hadfogadó parancsnokság a bessenyői és a jádi járás szolgabirói hivatalának pénzügyőrbiztosi állomásnak épitészeti hivatalnak a szamosujvár-B.-i esperességnek minorita és kegyesrendü szerzetháznak székhelye; van járásbirósága és adóhivatala; ágast. evang. főgimnáziuma tanítóképzője alsófoku ipariskolája az erdélyi szász egyetem által fentartott földműves-iskolája, több kórháza számos társadalmi ipari és közhasznu társulata. Vasuti állomás posta- és táviróhivatal postatakarékpénztár. Itt székel a B.-Naszód vmegyei zálogkölcsön- és hitelintézet a Bistritiana takarék- és hitelintézet itt van továbbá sz osztrák-magyar bank mellékhelyisége mezőgazdasági termékeket érvényesítő részvénytársulat faipar részvénytársulat timárok termelő szövetkezete; van továbbá mezőgazdasági szászgyára és lisztmalma. Vásárai igen élénkek; lakosai jelentékeny kereskedést üznek főleg Moldva felé. B.-nek jelenleg (1891) 1261 háza és 9109 lakosa van ezek közt 1126 magyar 5517 német és 2274 oláh; hitfelekezet szerint 1141 róm. kar. 2250 gör. kar. 4444 ág. evang. 488 helv. és 718 izraelita. B. határa 5581 hektár.

B. Erdély egyik legrégibb német városa melyet állítólag a Szepességről oda szakadt németek alapítottak; 1222. már saját ispánja volt a tatárjárás után csakhamar ismét felvirágzott. V. László a B.-i grófságot 1453. Hunyady Jánosnak adományozá; ez megerősíté a város kiváltságait polgárai azonban ellene fellázadtak; Hunyady János elnyomá a zendülést s a polgárság fékentartására a várostól Ny-ra emelkedő dombon várat építtetett. Mátyás király azonban a polgárság kérelmére eltörölte a B.-i grófságot B.-t és vidékét a szász nemzeti gróf hatósága alá rendelé; a polgárság a várat lerombolta (ma csak csekély nyoma van) s azóta a város gyors virágzásnak indult. Kereskedelme Danzigig és a Fekete-tengerig ért s Brassóéval és Nagyszebenével versenyzett. A mohácsi vész után bekövetkezett háborus időkben B. is sokat szenvedett hajdan hites kereskedelme tetemesen megcsökkent. 1857 ápr. 18. a lángok martaléka lett azóta szabályosabban és szebben felépült. V. ö Hunfalvy János. Egyetemes földrajz (Budapest 1886) II. 671-673.

2. B. kisközség Pozsony vármegye pozsonyi j.-ban (1891) 2110 tót lak. postahivatallal postatakarékpénztárral. - 3. Borgó-B. (l. o.). - 4. Ó-B. kisközség Trencsén vmegye kisuca-ujhelyi j.-ban (1891) 2599 tót lakossal postahivatallal, postatakarékpénztárral. - 5. Vág-B. (l. o.). 6. Új-B. kisközség Trencsén vármegye kisuca-ujhelyi j.-ban (1891) 3086 tót lakossal postahivatallal, postatakarékpénztárral.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is