Besztercebánya

R. t. város sz. kir. város és bányaváros cimmel Felső-Magyarország egyik legszebb s legnyájasabb anyagi és szellemi műveltség tekintetében nagy haladást tett városa; Zólyom vmegyében a Garam jobb partján épült; a belvárost jobbára még kőfalak és tornyos kapuk körítik. A főutca vagy piac felsővégén a püspöki székesegyház alább a városháza; posta s a kamaraépület a zólyomvmegyei takarékpénztár, a püspöki palota, s számos más diszes épület áll; többi utcái is rendesen s városiasan épültek; régi várának maradványai még láthatók. B. Zólyom vármegye törvényhatóságának a B.-i róm. kat. latin szertartásu püspöknek, káptalannak, szentszéknek és esperességnek paulai szt. Vincéről nevezett női szerzetháznak továbbá kir. törvényszéknek királyi pénzügyi és kincstári ügyészségeknek a B.-i járási szolgabirónak, a zólyom-turócvmegyei kir. adó-és tanfelügyelőségnek ügyvédi kamarának pénzügyi sajtó- és bányabiróságnak középtanodai főigazgatóságnak pénzügyi igazgatóságnak erdőigazgatóságnak és felügyelőségnek államépítészeti és illetékszabási hivatalnak kereskedelmi és iparkamarának székhelye; van bányakapitánysága járásbirósága közjegyzősége bányaterményárudai ügynöksége, adóhivatala s pénzügyőrbiztosi állomása. Tanintézetei közül a kat. főgimnázium evang. 6 osztályu gimnázium püspöki iskola. kat. tanitóképző intézet ipariskola említendő. Lapjai: Besztercebánya és Vidéke hetilap (Ferenczy Ödön) VI. évf.; Zólyommegyei Lapok hetilap (Machold Fülöp) IV. évf. B. egyuttal élénk forgalom s ipar központja; nevezetesebb ipartelepei Harnisch és társai

Hajlított fabutorgyára az I. magyar posztó-és gyapjuáru-gyár (1891. 170000 frt értékü termelés). hengermalom (termelése 700 waggon liszt és korpa 1 millió forint értékben). sörgyár (5754 hektoliter). Ecetgyár, és több könyvnyomda; jelentékeny a kádár- és asztalosipar a posztó-kisipar; van azonkivül itt és a szomszéd Jakabfalván kincstári rézpőröly mely 1891. 124110 kg. tárcsarezet és 15792 kg. ócska rezet dolgozott fel összesen 110211 frt értékben. B. mint borpiac is emlitést érdemel. Van takarékpénztára és hitelegylete. Főállomása a m. k. államvasutak zólyom-zolyombrézói vonalának van posta- és táviróhivatala postatakarékpénztára. A hermaneci papirgyárral magán telefonvezeték köti össze. A Garam folyón nagymérvü tutajozás folyik. Határa 1327 hektár. B. jólétét bányászatának köszönheti melyet itt már a VIII. században sok szerencsével üztek. A XIII. század okiratai világosan tanosítják hogy B. és vidéke a zólyomi királyi vár birtokának tartozéka és egyes magyar főurak tulajdona volt. A város alapítói állítólag türingiaiak voltak; 1243. és 1244. a tatárok elpusztították de IV. Béla alatt egészen felépült s már 1255. mint bányaváros szerepelt. A magyar királyok nevezetesen IV. Béla III. András Róbert Károly. Nagy Lajos Hunyady Mátyás és neje Beatrix sokat és szivesen tartózkodtak itt. 1494. a Fuggerekre szállt kik Magyarországon nagy bányavállalkozók voltak. 1542. országgyülés volt B.-n melyen a császár és Izabella közt a béke létrejött; 1620. békealkudozások folytak a császár és Magyar- meg Csehország közt: 1615. Rákóczy hadai vonultak be.

Forrás: Pallas Nagylexikon