Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Besztusev-R... ----

Magyar Magyar Német Német
Besztusev-R... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Besztusev-Rjumin

1 Petrovics Mihály gróf, orosz diplomata, szül 1688, megh. 1760 Iskoláit Berlinben végezte. 1721. követi minőségben Stockholmba ment, ahol sikerült neki az orosz befolyást érvényre juttatni; ennek következtében husz éven át teljesen uralkodott a svéd politika felett és létre tudta hozni az 1724. és 1735-iki szövetségi szerződéseket. Egyuttal hazája közgazdasági és ipari érdekeit is hathatósan előmozdította sűrűn telepítvén ki Svédországból Oroszországba kézműveseket gazdasági és egyéb szakembereket. Mikor 1741 Stockholmban politikai pártváltozás állott be, B haza ment, Erzsébet cárné uralkodása alatt udvari marsalli rangot kapott, s azután több követségben járt el, Porosz- és Lengyelországban és Ausztriában, 1756-1760 pedig Franciaországban. Nejét, a kegyvesztett Golovkin gróf nővérét, aki azzal volt vádolva, hogy részt vett az Erzsébet cárnő ellen 1743 szőtt összeesküvésben megkorbácsolták, nyelvét kivágták és Szibériába számkivetették.

2 B R Petrovics Elek gr, az előbbeninek öccse, orosz államférfi és hadvezér, szül Moszkvában 1693 jun. 2, megh. 1766 ápr. 21. Ez is Németországban nevekedett, 1713 braunschweigi, 1718 orosz szolgálatba lépett, több diplomáciai küldetésben járt el s 1740 Biron pártolása folytán Volinszkij miniszter helyét ő vele töltötték be, de pártfogója megbukván, ő is fogságba került Erzsébet cárnő azonban visszaadta neki szabadságát rábizta a birodalmi kancellárságot, 1744 nagykancellárrá tette s csaknem kizárólag reá bizta az ország gondját. Ez állásában következetesen ellenségesen viselkedett Poroszország iránt, Ausztria felé hajlott, ami egészen megfelelt Erzsébet cárnő nézeteinek, katonai demonstrációk által siettette az Ausztria javára szolgáló drezdai (1745) és az aacheni (1748) békekötések létrejöttét 1746 az orosz cárnőt rábirta, hogy Ausztriával szövetségre lépjen, a szövetséget 1756 megujíttatta, ami Oroszországot a hétéves háboruba keverte. Később B., miután a császárné rosszulléte miatt Apraxin tábornokot, aki pedig Grossjägerndorf mellett győzött visszahivta s azt a gyanut keltette maga ellen hogy Péter nagyherceget támogatta ennek esetleges trónralépténél, elvesztette a felgyógyult Erzsébet kegyét, 1758 elfogatott a vizsgáló biróság elé állíttatott, amely őt halálra itélte; Erzsébet halálbüntetését elengedte ugyan, de minden rangjától megfosztva a Moszkva mellett fekvő Gorelovo faluba internáltatta. Csak II. Katalin hivta őt vissza az udvarhoz 1762, kinevezvén őt tábornaggyá. B Katalin egyik legfőbb tanácsadója volt.

3 B R Mihály, a poltavai ezred hadnagya, meghalt Pétervárott 1826 jul. 25 Pesztel elfogatása után 1825 Muravjevvel együtt az ország déli részében a katonai forradalmat vezette, miután előbb Pesztel társaságában az orosz titkos tanácsosok elé állt, különösen a lengyel hasonló társaságokkal tartva fenn az összeköttetést és 1821 nyarán létre hozta ezekkel az «egyesült szlávok» szövetségét a lescsini táborban Volhiniában A délvidéki forradalom után B-t Szt.-Pétervárra vitték s Pesztellel, Ryljejevvel és Muravjev Szergejjel együtt a petro-pavlovszki várban felakasztották.

4. B R Njikolajevics Konstantin, orosz történetbuvár, szül 1829 Tanult Njizsnij-Novgorodban és Moszkvában, 1856-59 dolgozó társa volt egy moszkvai ujságnak, 1865 óta a szt-pétervári egyetem tanára. Munkái: Az orosz krónikák a IV. századig (1869); Oroszország története (1892 I-ső köt; az egész mű 3 kötetre tervezve), amely főképen azzal tünik ki, hogy rámutat az orosz történelemre vonatkozó forrásokra. Az ő kezdeményezésére létesültek Szt-Pétervárott az ugynevezett «női tanfolyamok».

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is