Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Betüöntés... ----

Magyar Magyar Német Német
Betüöntés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Betüöntés

Utján készítik a könyvnyomtatáshoz való betüket. Mikor lett a betüöntés önálló iparággá, történetileg be nem bizonyítható. Csak lassan-lassan fejlődhetett, mert a régi nyomdászok egy személyben betüvésők, öntők és nyomdászok voltak. Az első betüöntő Guttenberg volt, mert a Biblia latina vulgata B. utján készült szedésről nyomatott. Később már voltak betüvésők, de ezek a B-t nem gyakorolták, mert a betüket a nyomdászok maguk öntötték. Magyarország első betüvésői és öntői Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Adám voltak kik egyszersmind könyveket is nyomtattak. Hírük oly nagy volt, hogy a külföld nyomdászai is vettek tőlük betüket. Nürnberg volt első árúhelye a betüvésőknek, innen vásárolták a nyomdászok és betüöntők betüodoraikat és betükölyüiket. Olaszországban Jenson Miklós, Franciaországban Etienne volt híres a betüvésésben. Angolország híres betüvésői Baskerville és Caslon voltak: Magyarországnak jelenleg két önálló betüöntődéje van, a Fischer és Mika-cég és a Magyar betüöntőde részvénytársaság; B-sel foglalkozó nyomdák a Pallas, Franklin, Pesti könyvnyomda, Athenaeum, Egyetemi és az Állami nyomda. A B. technikája az utóbbi évtizedekben a betüöntő gépek feltalálásával tökéletesedett. Már 1805. Wing William és White Elihu szabadalmaztattak Ily gépet, de az első, valóban használható betüöntő gépet 1838. Bruce Dávid készttette Brooklynben. Ezideig csak kézi műszerekkel öntöttek betüket. A kézi, valamint a gépeken való öntéshez szükséges műszerek: két egyenlő nagyságu, pontosan egybe illő részből, vasból, acélból, v. sárgarézből vannak készítve, mely a betü vastagságához mérten szűkebbre vagy bővebbre állítva, könnyen s gyorsan szétvehető; a kézi öntőműszer fába van foglalva, hogy megtüzesedése dacára kézben tartható legyen. Ha a két részü műszer egybe van illesztve, kifelé kúpalaku ür van rajta, melybe a betü készíthetésére való ólmot öntik, ez a műszer aljára erősített homorú betüodorba ömölve, a domború betüt alkotja. A betüodor rézből van s acélbélyegzővel verik bele a betüt (l. Betükölyü), vagy galvanikus uton készül, különösen a nagyobb betünemeknél, melyeket nem vésnek acélba, hanem csak betüfémbe, miért is rézbe nem verhetők.

A betüodor elkészítése, szabályozása a legnagyobb gonddal történik, mert ettől függ a betüről való tiszta nyomás. Az ólomnak könnyen olvadó ötvénye (l. Betüfém) legyen, a műszert jól kitöltse, de azért elég keménysége is legyen, hogy a sajtóban éles nyomást gyakorolhasson a papirra s ezáltal hamarosan ne kopjék. E lexikon betüinek ötvénye 70 rész ólom, 22 rész antimon és 8 rész cin. A betük vastagságán (betütörzs) kivül azok egyenlő magassága főfeltétel, körülbelül 24 mm. Néhány év előtt a külföldi betüöntődék abban állapodtak meg, hogy a betük magasságára nézve a francia, vagyis párisi magasságot (62.5 tipografiai pont) fogadják el irányadóul, mely 101/2 vonala a francia 321/2 cm. lábnak (pied de roi); e mértékegységet Fournier P. S. francia betüöntő készítette. Magyarországon ahány a nyomda, annyi a betümagasság, csak az utóbbi években berendezett nyomdák betüi párisi magasságuak. Magyarországban máig is fennálló, legrégibb betüöntödéje a m. kir. tud. egyetemi könyvnyomdának van; ez öntőde azonban e század eleje óta mások részére betüt nem önt. Ha valamely nyomdában az összes betünemek nem volnának egész a hajszálig pontosan egyenlő magasak, a tiszta, egyenletes nyomtatás lehetetlen volna. A kézi műszerbe kis kanalacskával öntik az ólmot, míg az öntőgépeknél szivattyús szerkezet freccsenti a betüodorba az ólmot, mely szivattyú akkép szabalyozható, hogy csak annyi ólmot öntsön a mintába, amennyi az éppen öntendő betü térfogatának megfelel. A kézzel való öntés napi átlaga 4-6000, betü nagyobb betüknél tetemesen kevesebb; a gépen naponta 10-15000 db, könyvek nyomtatásához való betü önthető. Egyik ábránk ilyen kézzel forgatható betüöntő gép, melynek kiöntött betüi azonban teljes használhatóságukig ugyanazon kézimunkára szorulnak használatba vételök előtt, mint a kézi műszerrel öntötteké; ellenben második ábránk a legujabb találmányu betüöntő gépet mutatja, mely teljesen elkészíti a betüt, ugy-hogy azok nélkülözve minden kézimunkát egyenesen a betüszekrénybe rakhatók; e betüöntőgépet tökéletes (komplet) öntőgépnek nevezik. Az öntógépek kézzel és mekanikai erővel is hajthatók, s utóbbi esetben egy öntő két gépen dolgozhat. A kézi munkát a gépöntés jóformán teljesen megszüntette. A betükről öntőműszerből való kipotyogásuk után az öntőcsapocskákat kézzel letördelik, s miután négy szögletükhöz a műszer összeillesztési hézagaitól származó ólomszilánkok tapadnak, ezeket homokköveken való csiszolással távolítják el. Vannak azonban két acéllemezből álló reszelős csiszológépek is, melyek gyorsabban működnek. A csiszolás megtörténte után a betük hossza falécekre (szedőfa) szedetnek fel és az elkészítő kezeibe kerülnek, ki a hosszú betüsort két vasléc közé illesztve, a gyalupadba szorítja és az erre készült gyaluval a betük talpán levő öntőcsap törési maradványait kihornyolja; erre magassággyaluval megvizsgálja, a magasságot és a netáni eltérést helyreüti; ezután az egész sor ismét a szedőfába emeltetvén, a betük első és hátsó oldalai a vakaró pengével megsimíttatnak s végül pontos magasságak a szemlélő pengével ujból megvizsgáltatik. A vizsgálódás végső fokát képezi, vajjon a betük képei teljesen egy vonalban állanak-e; csak ha ez is kifogástalan, kerülnek a betük csomagolás alá.

Alávágott betük, vagyis azok, amelyeknek képe jobbra vagy balra szélesebb a betü törzsénél és így kiállók (mint az f feje vagy a j lába), azon oldalukon nem csiszolhatók, hanem késsel vakartatnak egyenletessé; ujabban egy kis kézi műszer végzi ezt a munkát. Nagy betünemek öntéséhez különös szerkezetü, erősen működő öntő vagy csappantógépeket használnak; éppúgy külön műszerek használtatnak a kizárások (négyszög, térző, ürpót) öntéséhez, valamint a táblázatok s egyéb nyomtatványok készítéséhez szükséges ólomlineákhoz, melyek erre készült vonópadokon gyalultatnak megfelelő vastagságuvá, mig magasságuk és képük (fekete, finom, duplafinom stb) a rendes gyalupadon, a hozzá készült lineagyaluval készül; az ólomlineák helyett azonban hengerelt rézlineákat is használnak, melyek tartósság dolgában sokszorosan fölülmulják az ólmot s a nyomtatásban is tisztább kinyomatuak. A betük öntéséhez használt fémnek, különösen az ólomnak, nem szabad arzén- vagy antimontartalmunak lennie, különben az öntött betük oxidálódnak, de antimontartalmu ólom is csak elővigyázattal használható; a salakból ismét kiolvasztott vagy az olvasztó serpenyőkből lefölözött érc csak kizárási anyag öntésére alkalmas.

A tökéletes (komplet) gépet, mely a betüket önmagától önti, az öntőcsap letördeli, a betüket csiszolja, az öntőcsap törési maradványát kihornyolja, azokat pontos magasságúvá teszi és sorrendben felszedi, 1853. Angolországban Johnson R. J. találta fel és Atkinsonnal készítette el; miután e gép London elsőrangu betüöntödéiben éveken át működött s Hepburn által tetemesen egyszerüsítve elterjedt a kontinensen tökéletes, vagyis komplet gépnek nevezték el. Ehhez hasonló alapon készített Foucher Párisban és Küstermann Berlinben még egyszerübb komplet gépet, az utóbbi gépen öntetnek e lexikon betüi is. E gépek kiválóan csak nagy mennyiségben való könyvbetü öntésére célszerüek, s naponkint 30000-ig terjedő teljesen kész betüt öntenek, melyek amint a gépből kikerülnek, alkalmasak a szedésre.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is