Beulé

(ejtsd: bölé) Károly Ernő, francia régiségbuvár és államférfiu, szül Saumurben 1826 jun. 28-án, megölte magát 1874 április 4-én. Miután Párisban tanulmányait jeles eredménnyel bevégezte mint a francia iskola tagja Athénbe küldetett (1849). Itt nagy buzgalommal látott hozzá az Akropolison már megkezdett ásatásokhoz és ez alkalommal oly műemlékekre bukkant, melyek a tudományos világban föltünést keltettek. 1853. visszatért Párisba, hol 1854-ben Rochette Raoul halála után a régészet tanára lett. 1862-ben az akadémia örökös titkárának választotta meg. 1871 óta élénk részt vett a politikában. Megválasztatta magát képviselőnek és mint buzgó orleanista, mindent elkövetett, hogy Thiers elnöki székéről elmozdíttassék. Jutalmul Mac Mahon belügyminiszterré nevezte őt ki (1873 máj. 25.), de reakcionárius rendeleteivel annyira maga ellen zudítá a közvéleményt, hogy a nov. 25. alakított uj miniszteriumból kihagyták és tárcáját Broglie hercegre bizták. Munkái között legelsőhelyen említendők: L"Acropoled d"Athenes (Páris 1854,2 köt.); Études sur le Peloponnese (Páris 1855, 2. kiad. 1875): Les monnaies d"Athenes (1858) és L"architecture au siecle de Pisistrate (1860). Miután az 1858-59. években saját költségén Karthágó romjain uttörő ásatásokat rendezett, közzétette kutatásainak eredményét a Fouilles á, Carthage c. fontos munkában (Páris 1860). 1863. kiadta: Phidias, drame antique, 1864. a Causeries sur l"art c. művét, melyben Polygnotos, Apelles, Velasquez és Murillo-ról szellemeskedik. Fontosabb a Histoire de l"art grec avant Pericles (1868, 2. kiad. 1870). Történeti művei sorából a Proces des Césars c. munka nevezendő, melynek négy része a következő címet viseli: Auguste, sa famille et ses amis (Magyar fordításban: Augustus, családja és kora, franciából átdolgozta Molnár Antal, Budapest 1879. Olcsó könyvtár 73): Tibere et l"héritage d"Auguste. Le sang de Germanicus és Titus et sa dynastie. Igen érdekes, szellemes felfogással, de nagyon is elfogult szempontból irt munka. B. nemcsak a cezarizmust ostorozza benne, hanem közvetve a bonapartizmust is támadja. Annál feltünőbb és érthetetlen későbbi politikai magatartása. - V. ö. Ideville, Monsieur B. Souvenirs personnels (Páris 1874) Grande Encyclopédie VI. 544.

Forrás: Pallas Nagylexikon