Beváltás
alatt értjük bizonyos adósságok kifizetését az esedékesség
napján, p. váltók, papirpénzek, zálogok, kötelezvények és kisorolt értékpapirok
kifizetését. Beváltási alap vagy fedezési alap az ily kötelezettségek
bevallására készen tartott pénzösszeg.
B. a bányászatban. Csak a só- és kőszénbányák termelését lehet
közvetetlenül értékesíteni; a többi bányák termékeit, és különösen a
fémbányákéit rendesen a kohónak kell átadni további feldolgozás végett, a kohó
beváltja az érceket és szinporokat; a bányavállalkozó mint beváltató átadja a
beváltmányokat érceket és szinporokat a beváltó kohónak, mely a beváltmányok
sulyát pontosan megméri, belőle próbát vesz, nedvesség-fokát és fémtartalmát
meghatározza, azután pedig kiszámítja, hogy mennyi használható fém van a
beváltmányban, s mi a pénzértéke. Ebből az értékből levonják a kohó és pénzverő
költségeit, és a fennmaradó összeget kifizetik a beváltatónak. Az erre
vonatkozó számadások: a beváltó számvetés és értékszámítás. Az arany és ezüst
értékét arany és ezüst pénzben kapja meg a beváltató, a többi fémekét pedig papiros
pénzben. A kincstár nem kiván a beváltásból jövedelmet huzni, tehát a
beváltmány értékéből csak annyi költség vonatik le, amennyi valósággal
szükséges.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|