Bevett vallások
(religiones receptae) alatt értik nálunk azokat a
vallásfelekezeteket, melyeket, mint ilyeneket, az állam oltalmába vesz,
számukra a szabad vallásgyakorlatot biztosítja, tagjaik polgári és politikai
jogaik élvezetében nem háborgattatnak; belső szervezetüket, önkormányzati és
egyéb jogaikat az alkotmány elismeri, törvényileg biztosítja és a felekezetek
közti viszonyt az 1848: XX. és az 1868: LIII. t.-cikkek az egyenlőség és
viszonosság elveinek megfelelőleg szabályozzák. A vallás- és közoktatásügyi m.
kir. miniszterium 1887. 2435. sz. a. rendeletet bocsátott ki, melyben a bevett
vallás fogalmát következőleg határozza meg: bevett vallás közjogilag a
vallásnak törvényes oltalom alá helyezését, jogainak törvényes védelmét és
biztosítását jelenti; továbbá, hogy a vallás bevételével az illető hitsorsosok
mindenkor bizonyos jogok élvezetében részesülnek. Magyarországon bevett
vallások: a katolikus, a két protestáns, az egyesült görög, a görög keleti és
az unitárius. A bevett vallás kifejezése, mint jogi műszó Erdélyben
keletkezett, hol a három nemzet (magyar, székely, szász) és a négy bevett
vallás (katolikus, két protestáns és az unitárius) képezték a politikai
nemzetet. Erdélytől a magyar törvényhozás is átvette és az 1791: XXVI., 1844:
IV. és V., 1848: XX., 1868: LIII. t.-cikkek szólnak róla.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|