Bevont-üveg
(Überfangenes Glas). A szines üvegtárgyakat nem készítik
mindig egész tömegükben szines üvegből, hanem a fehér üveget csak vékony szines
réteggel vonják be. Ezt a technikát különösen a rubinüveg feldolgozásánál
használják, mivel ez az üveg vastagabb rétegben nagyon sötétszinü. A B.
tárgyakat ugy készítik, hogy a fuvó csövön lévő fehér üveg gömböt szines üvegbe
mártják és az üveggömböt most, mint rendesen, fuvás által alakítják. Felfuvás
alatt a vékony szines üvegréteg a vastagabb fehér réteggel arányosan kinyulik.
Ezen eljárásnál a szines üveget olvasztott állapotban készletben kell tartani.
Mivel ez nem mindig lehetséges, azt az eljárást is követik, hogy a különböző
szinü üvegből rudakat tartanak készletben. A szines üvegrúd végét megmelegítik,
rányomják az üveggömbre és kellő nagyságu darabot levágnak belőle. Az ujból
felmelegített üvegdarabot most egyformán szétkenik a gömbön és ezután mint
rendesen felfujják. Ilyképen több szines üvegréteget is lehet egymásra rakni.
Mindenféle tarka üvegtárgy-, kő- és teknősbéka-utánzatot pedig úgy készítenek,
hogy az üveggömböt szines üvegdarabokba mártják, az egészet még átlátszó
üveggel bevonják és ezután felfujják. A B. tárgyakat gyakran még csiszolással
is díszítik akképen, hogy a felső réteget rajz szerint kicsiszolják, miáltal a
diszítmény más szinü alapot nyer. Ilyenek p. a kameaszerüen csiszolt portlandi
váza és a nápolyi váza, melyeknek kék alapján fehér, áttetsző domborművek
vannak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|