Bexheft

1. Ármin, hirlapiró, szül. Nagy-Szalókon 1828 szept. 26. Iskoláit Késmárkon, Pozsonyban végezte. A szabadságharcot mint honvéd küzdötte végig, annak bukásakor az osztrák hadseregbe osztották be. Haza kerülvén a jogi tanfolyamot Budapesten végezte. 1860-tól kezdve a hirlapiró pályára lépett s azon maradt maig. Most a Neues Pester Journalt szerkeszti.

2. B. Mór, mérnök, született Nagy-Szalókon, Szepesmegyében 1832 aug. 24. Iskoláit Debrecenben, a gimnáziumot Késmárkon, Lőcsén és Eperjesen végezte. 1848-1849. a szepességi önkénytes csapatban szolgált és résztvett a budaméri és margitfalvi ütközetben. 1851-ben a bécsi műegyetemre ment, melynek elvégezte után a Coburg herceg tulajdonát képző pohorellai vasgyárban alkalmazták, majd Szepes vármegyében mérnöki teendőket végzett, 1857-ben a tiszavidéki vasuthoz műszaki hivatalnoknak nevezték ki s ettől fogva állandóan a vasutnál maradt. 1870-ben a magy. nyugati vasut szolgálatába lépett s itt a műhelyi és vontatási szolgálat vezetését vette át. E vasutnál volt az 1889. évben bekövetkező államosításig, az utolsó években mint cégjegyzéssel fölruházott és a vezérigazgató távollétében ennek helyettesítésével megbizott vezérfelügyelő. A bekövetkezett államosítás után az osztrák-magyar államvasuttársaság műszaki vezérfelügyelője és a budapesti igazgató-bizottság tagja lett. E vasut magyar vonalainak 1891-ben történt államosítása után a vasuti szolgálattól megvált. 1880-ban a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kir. József műegyetem gépészeti szakosztályát végző hallgatók szigorlati bizottságának tagjává nevezte ki, ugyancsak 1880-ban ő felsége Ferenc József-rend lovag-keresztjével, 1889. pedig a kir. tanácsosi cimmel tüntette ki. A magyar mérnök- és építészegylet gépészeti és gyáripari szakosztálya ismételten reáruházta a szakosztály elnökségét.

Forrás: Pallas Nagylexikon