Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beythe... ----

Magyar Magyar Német Német
Beythe... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beythe

1 András, nemesi névvel Kői, ev. ref. prédikátor Surányon és Német-Ujvárott, Beythe István fia (Horányi a Nova memoria Hung. 479. lapján hibásan István unokaöccsének mondja), szül. Sárvárott, Vasmegyében 1564 okt. 18, halálának éve ismeretlen. Batthyány Ferenc gróf nevelője, utóbb a Batthyány grófok udvari papja volt Németujvárott. Növénytani munkája: Fives könüv, fiveknek és fáknak nevökről, természetökről és hasznokról. Irattatott és szöröztetött magyar nyelvön az fődoctoroknak és természettudó orvosoknak Dioskoridésnek és Matthiolusnak bölcs irásokból (N-Ujvár, Manilus János által 1595). Orvosi füves könyv ez, benne florisztikai feljegyzés nincsen. Dr. Földynek kézirati jegyzéke szerint, melyet Sadler Weszprémi Biographia medicorum c. munkájában talált, B. idézett munkájának második kiadása ís volt, mely állítólag Nedelitsen jelent meg a Muraközben, de ez a kiadás ma ismeretlen. B. munkájában minden rendszer nélkül 270 növényt sorol elő. a növényt nem irja le, vagy csak röviden érinti, ellenben a magyar és latin nevét, orvosi hatását és alkalmazása módját ismerteti. Tekintettel volt azokra a növényekre is, amelyeket Melius Juhász nem említ. Levelét Reczes, Thokoics és Klesekovics esperesekhez a S-pataki füzetek közölték (1861. 433).

2. B. István, protestáns szuperintendens, szül. vagy Németujvárt, v. Baranya vmegye Kő nevü helységében 1532., megh. Németujvárt 1612 máj. 3. Előbb Szakolcán, azután 1559-től Alsó-Lendván tanító, majd Sárváron tanár volt. 1565. alsólendvai pap, 1574. ápr. soproni magyar lelkész lett. Innen nem egészen két év mulva Németujvárra ment, hol egyszersmind Batthyány Boldizsár gr-nak is udvari papja volt. 1582. jelen volt a pozsonyi országgyülésen, 1585 jul. 25. a Vasmegyében fekvő Hegyfalu községben tartott zsinaton a dunavidéki protestánsok szuperintendensévé választatott. sz 1591. évi csepregi kolloquiumban élénk részt vett, de a lutheri felfogás hiveivel szemben folytatott másfélnapi vitatkozás után odahagyta azt. Ellenfelei részéről később is sok kellemetlenséget kellett kiállania. 1595. le is mondott a püspökségről, azonban a reformátusok továbbra is őt tekinték vezetőjöknek s csak halála után választák meg utódját, amikor aztán az addig csupán espereseiktől igazgatott, de 1598-ra már végleg önállóan szervezkedett lutheránusok szintén külön püspököt választottak. 1582-ben már Német-Ujvárott volt, itt találkozott és ismerkedett meg ama kor leghiresebb botanikusával Clusiusszal (l. o.), ki 1574-82-ben itt mint Battyhány Boldizsár vendége a vidéken ismételten füvészeti kutatásokat tett. B. Clusiusnak kutatásait mint a vidék tájainak és nyelvének ismerője tetemesen megkönnyítette. Clusius a Stirpium nomenclator Pannonikus előszavában hálával emlékezik meg B-ről, s arról a tudományos segedelemről, melyben őt az alapos tudós részesítette. Clusius-szal B. összejegyezte az ott ismeretes növények magyar neveit s a deák neveikkel együtt Stirpium nomenclator Pannonicus cimen kiadta, Német-Ujvárt 1583. Ezt a jegyzéket egy évvel később, Antwerpenben Clusius is kinyomatta s a Rariorum stirpium per Pannoniam c. munkájához kötteté. sz előszóban Clusius felszólítja Magyarország botanikusait a Nomenclator bővítésére, valamint a többi hazai növénynek magyar megnevezésére is.

Ezt a betürendben közölt, s néhány termesztett növényt kivévén, majdnem 300 növényfajt magában foglaló nomenclatort, noha a növények termőhelye nincs benne megjelölve, mégis ugy tekinthetjük mint a magyar flóra első próbáját. E nomenclatort ritkasága következtebenCzvittinger Specimen Hungariae litteratae c. munkájában (52-66. l) a német elnevezésekkel bővítve s a magyar nevek ortográfiáját megváltoztatva, néhány más magyar szó (kökörnifa a. m. Acacia, l Ákác, harázifa, harasztfa a. m. égerfa, laboda) közéiktatásával is, tökéletesen lenyomatta. Hogy ki a Nomenclator Pannonicus igazi szerzője, némileg vitás. Az irodalomtörténeti kútfők leggyakrabban B-nek tulajdonítják, mert ő magyarul is beszélvén, a magyar növénynevek v. tőle származhattak, vagy az ő segítségével gyüjtettek. Ellenben minthogy az 1583-ki németujvári kiadáson «authore Carolo Clusio» áll, ennek szószerint való értelme szerint a Nomenclator szerzője Clusius. Mi azt hisszük, a ránk nézve nagyon becses Nomenclator Pannonicus B. és Clusius együttes működése nélkül létre nem jöhetett volna. B. gyüjtötte az anyagot, de a botanikai összeállítás Clusiusé; B. erre nem vállalkozhatott volna, mert Clusius abban az időben maga volt a botanika nevezetes reformátora. A magyar növényszavak gyüjtése B. érdemének tekinthető, ámbár a gyüjtött nevek Clusius munkájában láttak világot. Abban az időben a szerzőség éles megkülönböztetése alig forgott szóban s a munkára a botanikus tekintély neve került, mint aki részben valóságos, részben pedig értelmi szerzője a Nomenclator Pannonicusnak, mert a magyar növénynevek gyüjtésére az alkalom az ő révén és az ő buzdítására nyilt. Egyéb munkái: Miképpen a keresztyéni gyülekezetben az keresztséget, Urvacsoráját szolgáltassanak az egyházi tanitók, arról iratott könyvecske. Németujvár 1582. Kereszlyéni tudománynak rövid summája. U. o. 1582. sz evangeliomok magyarázatai. U. o. 1584. Esztendő által való vasárnapi epistolák. U. o. 1584. Az szentek fő innepeiről való evangeliomok. U. o. 1584. Fő innepnapokra való epistolák magyarázati. U. o. 1584. Confessio fidei Németujvariensis certis comprehensa articulis. U. o. 1597. Encomium ubiquisticum contra Brentianos. U. o. 1597. Enekeskönyv (kótákkal). Nevezetes még az ugynevezett Beythe-féle kánonokról is, melyeket 1587. készített. Latin üdvözlő verset irt Pathai Istvánnak A sacramentumokról c. művéhez 1592. V. ö. Fabó András: Beythe I. életrajza. Pest 1866.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is