Bezerédj

1. Amália, a nevelés egyik női apostola, szül. Szt-Ivánfán, Vasmegyében 1804., megh. 1837 szept. 21. Atyja köztiszteletben álló régi nemes, Bezerédj György, ki leányának kedélyét s értelmét egyaránt kifejleszté. 1825. nőül ment Bezerédj Istvánhoz, s kilenc év mulva született kis lánya, Flóri, kinek nevét oly sokáig ismerte s még ma is ismeri minden kis magyar lányka. Midőn a kis Flóri növekedni kezdett, a gazdag kedélyü anya az ő mulatságára szebbnél szebb meséket, regéket mondott, apró versikéket készített s azokból a rögtönzött művecskékből alkotta azután meg Flóri könyvét (Pest 1836). Más művei is voltak, a Novellák (Pest, 2 köt. 1840) halála után jelentek meg. Földesi esték, Olvasókönyve, Novellen und Erzählungen (1840). Mindannyi irójuk nemes lelkéről s képzelme gazdagságáról tanuskodik. Nevének a Flóri könyve s a hidjai népiskola emelt emléket. Ezt a népiskolát ő és nővére alapították s a Flóri könyvét is ennek a használatára adták ki.

2. B. György, a dunántuli ker. tábla elnöke, szül. 1779., megh. 1863. Több diétán képviselte Vasmegyét, és tudománya s hazafisága következtében tekintélyben állott. Maga irta meg életrajzát, röviden, ékes latinsággal. A kézirat Kis Sennyén van fiánál, B. Eleknél

3. B Imre, II. Rákóczy Ferenc hires lovas ezredese és a dunántuli részek parancsnoka. Ifjusága dacára egyike volt a kuruc tábor legügyesebb és legrettegettebb vezéreinek. Folytonos betörésekkel pusztította Sopron vidékét, Ausztriát és Stiriát. Midőn a magyar ügy hanyatlani kezdett, ő is titokban alkudozni kezdett a császári hadvezérrel, Pálffy Jánossal. Levelét, melyhez a hódolás feltételei csatolvák, a pozsonyi Pálffy-levéltárban őrzik. Ez alkudozásnak nyomára jöttek, B-t törvényszék elé állították, s 1708 dec. 18. Sárospatakon lefejezték. Halálra készülő éneke a kuruc költészet egyik gyöngye. Régi magyar vitézi énekek, kiadta Thaly Kálmán, II. k.

4. B. István, hires ellenzéki szónok és emberbarát, szül. Szerdahelyen, Sopronm. 1795 okt. 25., megh. 1865. B. Imre családjából származott. Iskoláit Pozsonyban és Sopronban végezte s már 1823 óta élénk részt vett a megyei életben, Tolnában, hol letelepedett. Akkor az alkotmány helyreállítása, az országgyülés összehivása mellett küzdött. Az 1830. és 1832-36. diétákon mint Tolnam. követe vett részt. Az utóbbin megtalálta igazi hivatását. Az urbér kérdésének tárgyalásánál ő küzdött legbuzgóbban a szegény adózó nép terheinek könnyítése érdekében. Az 1839-40. országgyülésen csak egy ideig volt követ, azután az ellenpárt keresztülvitte visszahivatását. Humanitárius elveinél fogva ellene volt a halálos büntetésnek s elvét érvényesíteni igyekezett a büntető törvénykönyvet kidolgozó bizottságban, melynek tagja volt. Példájával is támogatta elveit, kisdedóvodát alapított Hidján - az elsőt az országban - előmozdította a selyemtenyésztést, és megkönnyítette jobbágyainak a megváltást. Midőn az 1844-iki országgyülésen a közteherviselés hosszu küzdelem után megbukott, a következő megyegyülésen ő magát önkényt adózásra kötelezte. Ez eljárását Széchenyi a pisztoly idő előtti elsütésének nevezte. Tagja volt az 1848. országgyülésnek is; Debrecenben a békepárthoz tartozott. Beszédei klasszikus kidolgozásuk és a lelkesedés melege által hatottak. Csengery A., Magyar szónokok és státusférfiak.

5. B. Viktor (bezerédi), született Veszprémben 1855. Jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken elvégezvén, 1880. megyei szolgálatba lépett, 1881. első aljegyzővé választatott és tiszt. főjegyzővé neveztetett ki 1885. a veszprémi kerület képviselőnek választotta s e kerületet képviselte 1890-ig, mint a szabadelvü párt hive. 1890. a belügyminiszteriumhoz miniszteri tanácsossá neveztetett ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon