Bhagavad Gitá
szó szerint szent ének, az óriási óhindu eposznak a
Mahá-bháratának egyik fejezete. Tárgya a pandu családból eredő Ardsuna
beszélgetése az emberi alakba öltözött istenséggel. Emelkedett költői nyelven
18 fejezetben az egész hindu vallásos bölcsészetet előadja eklektikus szellemben.
Indiában nagy tiszteletnek örvend és számos kommentár megírására adott
alkalmat. Legjobb szövegkiadásai Schlegel (Bonn, 2. kiadás 1846) és Thomsontól
(Hertford 1855) valók. Németre fordítptták: Peiper (1834), Lorinser (1869),
Boxberger (1870) és Hartmann F. (1882), angolra Thomson ford. (Hertford 1855)
klasszikus bevezetést írva hozzá.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|