Bhutan

(Butan), ország Elő-India északkeleti részében, Tibet, Szikkim, Asszam és különböző vad nép törzsektől lakott, nagyon kevéssé ismeretes terület között, 40000 km² területtel, Pemberton szerint (valószinüleg kissé nagyítva) 145000 lak., B. nagyobb részét a Himalája takarja, amelynek ezen országban legmagasabb csucsai 7000 m-nél is magasabbra emelkednek (a Csumalari 7298 m); e magas gerincektől lépcsők alakjában ereszkedik a föld a Brahmaputra felé; szűk és meredek lejtőjü völgyek vezetnek le e sík vidék felé, amelyeket a benszülöttek dvaras v. duars a. m. kapuknak neveznek. A Monasz és a Gaddavar, a Brahmaputra mellékvizei, a legnagyobb folyóvizek. Az éghajlat és növényzet a magasságtól függ, a sikságon trópusi, a magas hegyek csucsain arktikus. A fauna indiai. A kormány élén, miként Tibetben, egy vallásos főnök, a dharma-radsa áll, aki hatalmát gyermekeire örökli át és aki olyanféle tiszteletben áll, mint Tibetben a dalai-láma; világi ügyekben a hatalmat a 3-3 évre választott deb-radsa gyakorolja, aki az angoloktól 500 font sterling évi dijat kap. Egy angol ügyvivő is van mellettük, aki azonban a fővárosból el nem távozhatik. Nyári főváros Punakka, teli főváros pedig Tasszisszudon. B-ről csak 1772 óta vannak tudósításaink, midőn a deb-radsa Kucs Behart megszállotta és ennek lakói az angolokat hivták segítségül. Lord Hastings a B-i hódítókat el is üzte. Ez időtől kezdve jártak angol követségek B-ben 1774. Bogle, 1783. Turner kapitány, 1815. Bose, 1837. Pemberton, 1862. Wood. Az angolok és B. közti viszonyt és határt az 1865. egyezség állapította meg. (L. Turner: An Account of en embassy to the Tibet, London 1800. Sam. Davis: Remarks on the religious and social institutions of the Bouteas; Trans. of the Roy. Asiat. Soc. 1830, vol. II. pag 491-517. Rennie: B. and the story of the Dovar war, London 1866.)

Forrás: Pallas Nagylexikon