Bibescu

(ejtsd: bibeszku) Dömötör, oláh vajda, szül. 1801-ben, meghalt Nizzában, 1869 ápr. 13. Mint Stirbei vajda ismeretes a történelemben, mely nevet örökbefogadás következtében nyerte. Párisban tanult s 1821. az Ypsilanti Sándor alatt kitört forradalomnak, a heteriának egyik kiváló tagja volt. Ghika és testvére uralkodása idején igazságügyi miniszter volt. A porta 1849. vajdának nevezte ki. Buzgó hirdetője volt Moldva és Románia egyesítésének.

2. B. György, oláh vajda szül. Crajovában 1804., megh. Párisban 1873 jun. 1. Tanulmányait 1817-24-ig Párisban fejezte be. Kisselev orosz tábornok ideiglenes kormánya alatt igazságügyi államtitkár lett, amely hivatalától 1834. visszalépett s 1841-ig külföldön élt. Hazájába visszatérve képviselőnek, 1843. pedig Ghika bukásával vajdának választották. Francia műveltsége arra vitte, hogy az összes iskolákból kiszorította a román nyelvet s a franciával helyettesítette. A nemzeti mozgalom s a fölébredt nemzeti öntudat 1848. e tettéért ledöntötte őt a trónról. B. kénytelen volt menekülni, először Brassóba, később Konstantinápolyba, majd Bécsbe ment. Mikor 1857. hazatért, ő is a mellett szavazott, hogy a két fejedelemség egy uralkodó alatt egyesüljön. V. ö. Romanie, D"Adrianople á Balta-Liman. 1829-48. Regne de Bibesco. Correspondance et documents. 1843-56. (Páris 1893)

3. B. György, román iró, a vajda fia, szül. Bukarestben 1834. 1843-48-ig Franciaországban nevelkedett azután francia szolgálatba lépett s végigküzdötte a mexikói háborút; később Algériában szolgált. 1870. Szedánnál megsebesült s foglyul esett. 1875. nőül vette Valentina de Beauffremont hercegnőt. Művei: Le corps Lorencez devont Puebla 5 mai 1862 (Páris 1872) Campagne de 1870. Belfort, Reims Sedan le 7 corps de l"armée du Rhin (u. o. 1872). Histoire d"une frontiera. La Roumanie sur la rive droite du Danube (u. o. 1883). Au Mexique 1862 (u. o. 1887). Recueil: politique, religion, duel, combats et retraité de six mille (u. o. 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon