v. biblia-terjesztő társaságok, azok az egyletek, melyeke
azt tüzik ki céljokul, hogy a bibliát az emberi társadalom minden osztálya és
lehetőleg a föld minden népei között elterjesszék. Az eszme a könyvnyomtatás
föltalálásával a prot. egyházban merült föl először, Canstein Hildebrand báró
1710. egy biblia-terjesztő intézetet állított Halléban oly célból, hogy a
bibliát lehetőleg olcsón árulhassák és igy azt a szegényebb néposztály számára
is könnyen megszerezhetővé tegyék. Angliában és Skóciában is több ilyen
társaság keletkezett. E társaságok között legelső helyen áll az 1804 márc. 7.
megalakult Brit és külföldi biblia-terjesztő társaság (Briths and Forign
Biblie-Society), melynek élete röviden a következő: Charles Tamás balametodista
utazó prédikátor Walesben városról-városra, faluról-falura járván, szomoruan
tapasztalta, hogy mily ritka a nép között a szentírás. 1802 december havában
Londonba ment oly célból, hogy a bibliának Walesben való terjesztésére külön
társaságot alapítson. Miután egy barátja a Vallásos iratokat terjesztő Társaság
bizottsági gyülésébe bevezette, oly gyujtó hatásu beszédet tartott a biblia
terjesztésének ügyében, hogy a választmány kimondta, hogy az ügyben propagandát
kell csinálni. Felhivást tettek közzé, mellékelve a felállítandó társaság
tervezetét. Ily előzmények után jött össze 1804 márc. 7. egy körülbelől 300
személyből álló gyülés Londonban, melyen az egyesült királyság legkülönbözőbb
felekezeteinek férfiai jelentek meg s megalakították az említett társaságot. Az
ügyek kezelése 36 világi tagból álló bizottság kezében van, kik közül 15-öt az
angol államegyházból, 15-öt a nem-államegyházból válasszanak, 6 pedig Angliában
lakó külföldi tag. (Ez utóbbiak közt van néhány év óta már dr. Duka Tivadar,
Londonban élő hazánkfia is.) A társaság rendes tagjai évenkint egy angol fontot
tartoznak fizetni. A társaság céljainak előmozdítására nagy számu segély- és
melléktársaságok, bibliai egyletek állanak fenn, melyeket az e célra alakult
női egyletekkel együtt a társadalom minden rétegében adakozásokat gyüjtenek.
Tőkevagyona nincs e társaságnak, de van egy hatalmas nagy palotája Londonban, a
Viktoria királyné utcában 146. sz. a. Az első évben mindössze 691 font jött be
közadakozásból a társaság céljaira, ez összeg évről-évre csaknem folytonosan
emelkedett, az 1890-91. évben már 231.586 fontnál, tehát 2.315830 arany
forintnál többre ment az egy évi adakozás összege, mely a társaság
megalakulásának kezdete óta összesen 11.225.465 fontra, 9 schillingre és 9
pennyre, tehát több mint 112 millió 254 ezer 650 arany forintra ment. Továbbá,
mig az első évben mindössze 81.157 egész és rész-bibliát terjesztett, el, az utolsó
évben 3.926.535, a társaság fennállása óta pedig 127.855.581 egész avagy
rész-bibliát terjesztett el a föld kerekségen mindenfelé több mint 300 nyelven.
E nagy társaság mellett van még öt biblia-terjesztő társaság
Amerikában, melyek összesen 59.514.433, s az európai kontinens különböző
országaiban 31 ilyen társaság, melyek 17.062.311 egész vagy rész-bibliát
terjesztettek már el, valamint vannak oly társaságok is, melyek a bibliát más
vallásos iratokkal együtt terjesztik, s ezek a föld kerekségén, ugy hogy e
század eleje óta az egész föld kerekségén több mint 300 nyelven és dialektusban
több mint 225 millió példány biblia terjesztetett el, mig más oldalról gondosan
gyüjtött statisztikai adatok szerint a reformáció óta e század elejéig
elterjesztett szentírások számát mintegy öt és fél millióra becsülik. A brit és
küldöldi biblia-terjesztő társaságnak Bécsben is van főügynöksége, mely
1890-91. 143.483 bibliát terjesztett el.
Forrás: Pallas Nagylexikon