Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
biblia bible
biblia holy script...
Biblia scriptures
Biblia hird... scripture r...
Biblia-felo... scripture r...
Bibliában j... scripturist...
bibliai biblical
bibliai scriptural
bibliai ker... Bible-Chris...
bibliai szö... doublet
bibliai tör... bible histo...
bibliai tör... scripture h...
bibliakriti... higher crit...
bibliaóra bible class...
bibliapapír... bible paper...
bibliára te... bible-oath
Bibliára vo... scriptural
bibliás emb... scripturist...
bibliaterje... bible socie...
bibliaterje... bible socie...

Magyar Magyar Német Német
Biblia Bibel (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Biblia

A Biblia a zsidóság és a kereszténység közös szent könyvének az Ószövetségnek (Ótestamentum), és a kereszténység később keletkezett, Jézushoz kapcsolódó másik szent könyvének az Újszövetségnek (Újtestamentum) a gyűjtőfogalma. A Biblia másik elterjedt elnevezése a Szentírás. Szócikkünkben a keresztény Bibliát tárgyaljuk. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó teológiához kapcsolódó Tanakh, illetve a nemzetközi tudományos kutatás nézőpontját tükröző Héber Biblia szócikkeket. A biblia szó az ógörög biblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű biblion szó pedig a biblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét (Dániel könyve 9:2). A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést, mint Márk evangélista és Pál apostol - Márk evangéliuma 12:24 és Második levél Timóteusnak 3:16 stb.), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál (lásd: Dániel könyve 9:2, János evangéliuma 17:17, Péter első levele 1:23). Ezen kívül Ézsaiásnál (Ézsaiás könyve 34:16) az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára. A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentumból és Újtestamentumból). Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten Izraellel (Mózes második könyve 24:8 alapján) és a keresztény egyházzal kötött szövetségére utal (Máté evangéliuma 26:28 szerint), a latin "testamentum" (azaz "örökség") szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten Izraelre és az őskeresztény egyházra hagyott. A "testamentum" elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják. Míg az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg, addig az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Egyes történetek, próféciák többször is - esetleg különböző nézőpontból és írótól - szerepelnek a Biblia különböző könyveiben. Egyes részek a lehető legnagyobb tömörségre törekedve adnak információt a történelmi eseményekről, míg más részek művészi rajzolatot nyújtanak az ember és kor természetéről (pl.: szerelemről). Az Ószövetség 39, 46 vagy 48 könyvet (felekezettől függően)(A katolikus Biblia tartalmazza a Makkabeusok I-II könyvét, amelyek a református bibliában nincsenek meg.), az Újszövetség pedig 27 iratot tartalmaz. A Biblia könyvei mintegy 1500 esztendő folyamán, az Kr. e. 2. évezredtől az Kr. e. 4. századig Izrael népe körében, a Kr. u. 1. században pedig az őskeresztény egyház körében keletkeztek. A hagyomány szerint körülbelül negyven személy írta a Biblia könyveit; voltak közöttük papok, királyok, orvosok és egyszerű közemberek is. A Biblia könyveit a 16. században, az első nyomtatott bibliakiadások idején számozott fejezetekre és úgynevezett versekre osztották, amelyeket szintén számok jelölnek (pl. Máté evangéliuma 26:28, azaz Máté evangéliuma 26. fejezet, 28. vers). A fejezetek általában a bibliai könyvek tartalmilag elkülönülő nagyobb egységeit választják szét, míg a versek általában mindenféle tartalmi szempont nélkül megállapított néhány mondatos szakaszok, amelyek a mondatok könnyebb visszakereshetőségét és a különböző bibliai részek közötti kereszthivatkozások (konkordancia) készítését szolgálják. A versek számozása a katolikus és protestáns bibliakiadásokban megegyezik. A verseket követő kereszthivatkozások viszont az egyes bibliakiadásokban eltérnek, és nem is minden kiadásban találhatóak meg.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is