Bibliai bevezetéstan
az a történelmi kritikai tudomány, mely a bibliai iratok
előállásának történetével, azok igazeredetüségének (authentia) és épségének
(intégritas) nyomozásával és igazolásával, nemkülönben az összes
kánongyüjteménynek, mint olyannak jellemzésével foglalkozik. A B. csakis a
XVIII. század folyamán fejlődött önálló tudománnyá. E körbe tartozó adatokkal
azonban már cezareai Eusebiusnál, Hieronymusnál (de viris illust. 392), a VI.
században Cassiodorusnál (instit. div. et saec. lett), Juniliusnál s részben
Alcuinnál is (megh. 840) találkozhatni. A reformáció e tekintetben is korszakalkotó.
A XVI. században ott vannak Walther M. Officina biblica (Lp. 1636), Calovius
Criticus saber bibi., Rivetus Isagoge (1627), Heidegger Encheiridion (1681)
művei. A negativ kritika alapvetője a francia Simon Richard (megh. 1712), kinek
nyomán halad a német, Michaelis (megh. 1791), Semler (megh. 1791), Eichorn
(megh. 1827). Pozitiv kritikusok Kleuker (megh. 1827), Hug (megh. 1846), kik
mindnyájan Einleitung-jaikban fejtegetik nézeteiket. Nevezetes de Wette (megh.
1849), aki nagyon is merész feltevésekre alapította elméletet. Az eddig
említett kritikusok irodalmi birálata helyett Baur (l. o.) történelmi kritika
alá vette a kánon uj-szövetségi részét. Az ó-szövetségi B. terén kiváló
munkákat irtak: Hävernick, Keil, Bleek, nevezetes kritikusok még Graf, Nöldecke,
Kuenen, Wellhausen, Delitzsch és Dillman stb; az uj-szövetségi B. mezején
kitünnek: Guericke, Lange, Hoffman, Bleek, Reuss Ed., Weiss B., Holtzmann. Az
angolok közül nevezetes Horne (1818-1877) s Davidson S. (II. kiad. 1882)
Introduction-ja. V. ö. Baltagi: A biblia (Pest 1864): Bibliai tanulmányok (Pest
1865-69).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|