Bibliománia

görögből képzett szó, amely értelmileg és szó szerint is legjobban könyvkórságnak nevezhető. Az igazi bibliománia soha sem vesz válogatás nélkül mindenféle könyvet, hanem mindig bizonyos tárgy, vagy tudományra való tekintettel. A fősulyt azonban nem mindig a könyv tartalmára helyezi, hanem néha annak egészen lényegtelen tulajdonságára. E tulajdonságokat leginkább az u. n. gyüjtemények, a könyvek története, régisége, részben azok anyaga is képezi. Lehetnek hires régi nyomdákban kiadott művek is, amelyek a B. különös tudományos értéket tulajdonít. A történetük által nevezetessé vált könyvek közé azok soroltatnak, amelyek nagy emberek névirásával (Ex-libris), vagy előbb hires tulajdonosaik megjegyzésével vannak ellátva; ezekhez sorolhatók azok is, amelyek csak kevés, talán számozott példányokban nyomtattak; végre az eltiltott vagy elégetett könyvekből, az esetleg található példányok. Legalább még a könyvek anyaga és kiállítása mozdítja elő a gyüjtési kedvet a B.-nál. Legkeresettebbek az u. n. díszkiadások, miniatur képekkel, vagy szépen rajzolt kezdőbetükkel biró könyvek; pergamen van velinpapirosra nyomtatottak, valamint szines papiroson arany és ezüstnyomásuak, végre egészen különleges anyagra (p. azbeszt) nyomtatott művek. Ide lehet még sorolni a körül nem vágott rojtos szélü könyveket és a nagy alku papirosra nyomtatott igen széles margóval ellátott kiadásokat. Gyakori kereslet tárgyát képezik az egészben rézbe metszett könyvek is, meg olyanok, amelyek kézzel rajzolt vagy tollal huzogatott keretekkel vannak készítve (Exemplaires réglés), u. n. illusztrált kiadások. Franciaországban és Angliában, még hires könyvkötő műhelyekből kikerül kötések is kerestetnek, amelyeknél a B. tartalomra éppen semmit sem ad. A legnevezetesebb gyüjtők az angolok, akik e téren minden más nemzetet felülmulnak és néha valóban mesés árakat fizetnek egy-egy ritkább könyvért. A legnagyobb ár, amit a B. eddig felmutat, az, amit Roxburghe herceg 1812. fizetett Boccaccionak 1471. Valdarfernél megjelent első kiadásáért, mely könyvet a gyüjtő 2260 font sterlingen vette meg. Ennek az emlékére alapították a Roxburge-klub-ot 1813-ban. Nagy árt fizetnek tov. Homéros első kiadásáért. A B. a XVII. század vége felé Hollandiában tünt fel, de ma az angolok, franciák és olaszok állnak e tekintetben első helyen. A németek kevésbbé üzik, ámbár akad ott is elég magángyüjtő. Magyarországon is van néhány kutató, de számuk elenyészően csekély. A legnevezetesebb magyar ritkaságok közül megemlítendők: Erdősi-Sylvester János Grammatica hungaro-latina c. 1539. megjelent nyelvtana, amelyet Horovitz antiquárius a Fáy-féle könyvtárban talált. Ezért a könyvért is mesésé összeget igértek az angolok, de a muzeumi könyvtári birtokába jutott 100 aranyon; továbbá ugyancsak Erdősi-Sylvesternek az uj testamentoma (1541); Szent Pál levelei Komjáthi Benedek fordításában (Krakó 1553); Pesti Gábornak Ezopus fabulái (Bécs 1556) stb. Vannak azonban az ujabb időben megjelent művek között is olyanok, amelyek ritkaságuknál fogva már manapság is drágán fizettetnek meg, p. az Ipolyi-féle magyar mitologia (1854), Csokonay, Gvadányi és Petőfi egyes munkálatainak külön kiadásai stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon