Bidpai

v. rontottabb alakban Pilpai valószinüleg a szánszkrit Vidjápati (tudomány mestere) névből származott, mely eredetileg tulajdonneve volt az egyik legrégibb mesegyüjtemény szerzőjének. Mintegy másfél ezer év óta kelet és nyugat minden népéhez eljutott ez az oktató modorban irt és életbölcsességgel teli állatmese mezébe öltöztetett filozofia. Eredetileg tizenhárom fejezetből állhatott és még ilyen rövidítetlen alakban fordította le azt pehlevire Khoszrev Nusirván (531-579) orvosa Barzuje. Ebből a pehlevi fordításból, mely Kalila és Dimna néven ismeretes, erednek az összes keleti és nyugati feldolgozásai a B.-féle meséknek. Az eredeti ind mű és annak első pehlevi fordítása elveszett s csak öt első fejezetének meséi maradtak fenn Pancsatantra (öt könyv) néven (l. o.). Magyarul B. és Lokman indiai históriai és költött beszédei. Mellyek török auctorból, Ali Tchelebi Ben Salehből, Galland uram által frantzia nyelvre, most pedig magyar nyelvre fordíttattak (Kolozsvárott 1783. Ny. a ref. kollegium betüivel).

Forrás: Pallas Nagylexikon