Biedermann

1. Alajos Emánuel, német prot. teologus, szül. Winterhurban 1819 március 2., megh. Zürichben 1855 jan. 25. Teologiai tanulmányait 1837-41. Baselben és Berlinben végezte, 1843. lelkész lett Münchensteinben Basel mellett, majd 1850. rendkivüli s 1864. rendes tanár a zürichi teol. fakultáson. A berni egyetemen u. e. évben a hittudományok doktorává avatta fel. Nevét ismeretessé főleg Christliche Dogmatik (Zür. 1869, 2. kiad. 1884) c. műve tette, melyben Hegel szellemében ugyan, de a Hegel konzervativ tendenciáit tullépő spekulativ irány hivének mutatja magát a mai teologiai határain belül.

2. B. Frigyes Károly, német történész és politikus, született Lipcsében 1812 szept. 25. 1835. magántanár lett a lipcsei egyetemen, 1838. pedig a bölcsészet rendkivüli tanárává nevezték ki. Az általa szerkesztett folyóiratokban [Deutsche Monatschrift für Litteratur und öffentliches Leben (1842-45), Der Herold (1844-47), Unsere Gegenwart und Zukunft (1846-48)g a nemzeti haladás és a kisebb államoknak Poroszországhoz való csatlakozása mellett harcolt. 1845. politikai beszéd miatt eltiltották a tanárságtól, 1848. pedig tagja lett a frankfurti parlamentnek, mely utóbb az alelnöki székbe emelte. 1863. visszatért Lipcsébe s átvette a Deutsche Allg. Zeitung szerkesztését; 1865. pedig visszahelyezték tanári állásába. Tagja volt a szász kamarának (1869-76) és a német birodalmi gyülésnek (1871-74). Nagyszámú iratai közül megemlítendők: Die deutsche Philosophie von Kant bis auf unsere Tage (Lipcse 1841-43, 2 köt.); Vorlesungen über Socialismus und sociale Fragen (1847); Erinnerungen aus der Paulskirche (1849); Die Erziehung zur Arbeit (1852, 2. kiad. 1883); Deutschland im XVIII. Janhrhundert (1854-1880, 2 köt.); Frauenbrevier (1856, 2. kiad. 1881); Friedrich d. Gr. und sein Verhältniss zur Entwickelung des deutschen Geisteslebens (Braunschweig 1859); Deutschlands frühste Zeit, oder der Dreissigjährige Krieg in Seinen Folgen für das deutsche Kulturleben (Berlin 1862); Dreissig Jahre deutscher Geschichte 1840-70 (1880, 2 kötet; 2. kiad 1883); Mein Leben u. ein Stück zetgeschichte (2 köt., Boroszló 1886-87); Fünfzig Jahre im Dienste des nationalen Gedankens (Boroszló 1892).

3. B. Gusztáv Valdemár báró, német irodalomtörténész, szül. Marienbergben 1817 márc. 3. Különösen Goethéről írt tanulmányaival szerezte irói hírnevét. Munkái: Goethe u. Leipzig (Lipcse 1865); Zu Goethe Gedichten (u. o. 1870); Goethe und Dresden (Berlin 1875); Goetheforschungen (frankf. 1879, Noeue Folge 1886) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon