Bihari

1. János, hires cigányprimás, született Nagy-Abonyban, Pozsony vmegyében 1769., megh. 1827 ápr. 26. A kis cigány gyermek zenei jártassága már hét éves korában feltünt, amikor is mint kontrás ügyesen kezelte hegedüjét, 15 éves korában társainak vezetője lett és mint primás kitüntette magát. Mint 18 éves ifju kiváló tagokból álló zenekarral Pestre jött s itt nemsokára országos hirre tett szert. E társasággal bejárta Magyarországot, Erdély és Lengyelországot, hol mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták, s a magyar zene fejedelmének nevezték. Budán a nádori, Pozsonyban az udvari koronázási, országgyülési és más nemzeti ünnepélyeken ő muzsikált. Bécsbe is nem egyszer felhivják az udvari bálok alkalmával s olyankor hangversenyeket is adott. A bécsiek elragadtatva mind játéka, mind szerzeményeinek eredetisége által «ungarischer Beethoven»-nek nevezték. Szerzeményei telve eredetiséggel, zenéje karakterisztikus volt és minden művének a cimnek megfelelő szinezetet is tudott adni. Kiváló művei: Hadik óbester nótája, Hatvágás verbunkos, Huszár verbunkos, Sarkantyus verbunkos, Bihari nótája mikor a pénze elfogyott, Requiem fia halálára, Koronációs, Primiciális, Palatinus magyarjai és még több hallgató magyar nóta; utóbbiakban megvan a méltóság s az ünnepélyes hangulat, táncnótáiban meg éppen elérhetetlen volt. Eddigelé mindössze tizenhat művét ismerjük, számra nézve nem sok, de mindegyik egy-egy zenei gyöngy. B. kitünő hegedüs volt, hegedüjéből nagy hangot tudott kihozni, kiváló technikával birt, játékában óriási szenvedély nyilatkozott, mely elragadott, lelkesített s ahol kellett, megvolt a kellő lágyság s oly érzés is, mely könyeket csalt ki a hallgatók szemeiből. Nagy hatást tudott kelteni Rákóczy-, Bercsényi- és Chlopiczky-nótáival melyeket nagy virtuózitással játszott.

Életében nemcsak hirt és dicsőséget, de sok pénzt is szerzett. Azonban mint a legtöbb lángésznél, ugy nála is a pénz amily hamar jött, oly hamar el is repült s ezt öregebb korában nagyon megsinylette. 1824 nov. 29-től dec. 4-ig az egri tisztujításra hivták társulatával s onnan Pestre visszajöttében Hatvannál szekere feldőlt, és oly szerencsétlenül esett ki, hogy bal karját sulyosan megsebesítette. Minden gyógyítás dacára bal karja idegei megmeredtek s előbbi hajlékonyságát többé vissza nem nyerte. Játszott ugyan még az 1825-iki országgyülés alatt Pozsonyban bemutatva uj Koronációs magyarját (utolsó szerzeményét), de már nem volt a régi B., és ugy hatni, mint azelőtt, már nem birt. Bekövetkeztek a sanyaruság napjai, s ő, ki ezreket keresett, most, hogy életét fentartsa, a saját bandájában mint kontrás szerepelt; jövedelmi forrása napról napra csökkent, s hazánk e kitünő zenésze testi a lelki nyomorban halt meg 58 éves korában. A pesti ferencvárosi temetőben temették el. Műveinek nagyobb részét 1890. adta ki Káldy Gyula A régi magyar zene kincsei cimü gyüjteményében. Életrajzát megirta Mátray Gábor. (Pest 1853). Magyarország és Erdély képekben II. ) V. ö. Ábrányi Kornél felolvasását a Petőfi-társaság 1892 nov. 13. ülésében.

2. B. Mór, ügyvéd, közgazdasági iró, szül. Budapesten 1860 ápr. 25. 1886 óta budapesti ügyvéd. Praxisa mellett szépirodalommal, jogi és nemzetgazdasági kédrések fejtegetésével foglalkozik. Munkája; A cukoradó története Magyarországon. Budapest 1883.

3. B. Péter, dr., főiskolai tanár, szül. Zurányban, Bihar vmegyében 1840 febr. 5., megh. Budapesten 1888. Iskoláit Nagyváradon, Békésen, Debrecenben elvégezvén, a debreceni főiskolában még ötödfél évet töltött mint esküdt diák, elemi iskolai tanító és szénior, s igy indult külföldi utjára. Meglátogatta a bécsi, párisi egyetemeket. Utazott Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, 1865. a szatmári ref. gimnáziumba ment tanárnak, 1878. pedig a budapesti ref. főiskolánál lett a bölcsészet rendes tanára. Magántanár volt a budapesti tud. egyetemen is. Munkái: Rövid nevelés- és oktatástan, Budapest 1872; A philos. tudományok enciklopédiája, Budapest 1875 Az iskolai nevelés elvei Carrie után, Budapest 1876. Általános és hazai művelödéstörténet, u. o. 1884. Egyetemes és részleges esztetika, u. o. 1885. Logika, u. o. 1885. Bölcsészettörténet u. o. 1886. stb.

4. B. Sándor, genrefestő, szül. Nagyváradon 1856. Mint minden később hirnévre emelkedett képiró, úgy B. is már gyermekkorában nagy kedvet mutatott a rajzolgatásra. Minthogy szülőinek nem állt módjukban őt taníttatni, egy fényképész mellett keresett alkalmazást s ott annyi pénzt kuporgatott össze, hogy azzal nemsokára Bécsbe utazhatott. Először fényképésznél dolgozott, és annyi pénzt takarított meg, amennyivel egy esztendeig biztosíthatta magát az akadémián. Egy évi rendszeres tanulás után azonban kénytelen volt otthagyni Bécset és haza menni Nagyváradra, ahol azonnal már arcképek festésére vállalkozott. Terve az volt, hogy addig mindig arcképet fest, mig a párisi utra szükséges pénzt meg nem szerezi. A dolog azonban nagyon nehezen ment s B.-nak Páris helyett Budapesttel kellett megelégednie. Eleinte a fővárosban sem kapott megrendeléseket, de kapott egy lelkes pártfogót Tauszig Hugó személyében. Ez küldte ki őt a saját költségen Párisba, hol Jean Paul Laurens tanítványa lett. Itt sokat tanult nagyon gyorsan haladt, s már öt hónap mulva megfestette a Cilinder-próbá-t, mely a magyar falusi nép életéből ábrázol jóizü, humoros jelenetet. Ezt követték a Kereszttüzben, Fürösztés és Kéjutazás a Zagyván cimü képek, melyek egytől egyig feltünést keltettek a képzőművészeti társulat kiállításain. Mindezeknél nagyobb és maradandóbb sikere volt azonban a Biró előtt cimü képnek, mely duhajkodásért bepanaszolt parasztlegényt ábrázol, körülvéve vádaskodó cigány muzsikusoktól. A tárgy ügyes kiaknázása, a csoportosítás élénksége, a jellemzés karakterisztikus volta a legujabb magyar genre-gépek közé emelik B. festményét, melyet I. Ferenc József király vásárolt meg budai képtára számára. E mellé a kép mellé méltóan sorakoznak: a Leány kérő, a Falu rossza, a Programmbeszéd, megannyi érdekes jelenetek a falusi magyar nép életéből. A nagyobb alkotások mellett főleg a hangulatos, kisebb tájképek tanuskodnak B. nem közönséges tehetségéről. Ujabb időkben mint tanár is üdvös tevékenységet fejt ki az általa és Karlovszky Bertalan által alapított magán festőiskolában.

Forrás: Pallas Nagylexikon