Bihari h. é. vasutak

Először egy angol konzorcium akarta az eredetileg tervezett 253 km. hosszuságu egész vasutat kiépíteni. A kormány azonban megtagadta a tőle kért 1 milló frt segítséget s igy az érdekeltség csak a főbb vonalak kiépítését határozta el. E célra Bihar vármegye 700000 frtot évi 75000 frt részletekben szavazott meg á fonds perdu, az érdekeltség pedig 230000 frtot 10 év alatt lerovandó hozzájárulással. Mivel az állam e vonallal a hadi tekintetből okvetlenül szükséges, de közforgalmi szempontból fölösleges második vágány fektetését takaritotta meg a püspök-ladány-debreceni vonalon, ami 660000 frtba került volna, az államnak nagyon kedvező volt e vonal kiépítése s ezért törzsrészvények fejében 300000 frtot készpénzben utalványoztatott ki fele-fele részben az 1886. és 1887. év folyamán. Az eredetileg tervbe vett 20 kg.-os sinek helyett azonban 23.6 kg.-os sineket fektettek és a vonalat úgy rendezték be, hogy rajta 24 órában tizenöt 50 tengelyü katonai vonat közlekedhessék mindkét irányban. A vonal 1887. adatott át a közhasználatnak. Főiránya Bihar-Püspöki-Ér-Mihályfalva, 60 km. E vonalból ágazik el a Székelyhidról Margitára vezető 26 km. hosszu szárnyvonal. A harmadik rész az ősi-koti vonal. Hossza 45 km. Jellege sík pálya. E 131 km. hosszu vasut alaptőkéje áll 1550000 frt törzs-és 2325000 frt elsőbbségi részvényből, összesen 3875000 frt névértékkel. A társaság székhelye Budapest. Az üzlet kezelését az egész 90 évi engedélyidőre a m. kir. államvasutak vette át.

Forrás: Pallas Nagylexikon