Bikács

-nemzetség első ismert tagja valószinüleg az a Bikás volt, ki Salamon király alatt Géza herceget, ellene Salamonnal szövetkezvén, hűtlenül elárulta. Midőn ugyanis Géza Csehország felé vezette seregét, Salamon számra nézve nagyobb seregével elébe került. Vid rábeszélésére B., Zonuk és Petrud vezérekkel együtt elpártolt Gézától és Salamon táborába akart átmenni. Minthogy azonban Salamon embereit az elpártolásról nem értesítették, megtámadták s majdnem teljesen megsemmisítették őket: - A madocsai apátságot utóbb a Bikács-nemzetségből való idősb Bikach főtárnokmester alapította 1145., ha ugyan az alapítólevél nem XV. századbeli hamisítás. Ide temetkezett a nemzetség, mely hiteles adatok szerint legelőbb 1299. említtetik, midőn Egyed hat fia János, Miklós, András, Egyed, László és Iván Billei Domokos fiaival kiegyezik. A testvérek közül János alighanem székesfehérvári kanonok volt: Miklósnak egy ilyennevü fiát ismerjük; Andrásnak 1338. öt fia említtetik, u. m. Mihály, István, Egyed, Péter és Benedek; Iván fia Dezső volt, ezé ifjabb Iván ezé pedig Györkönyi Dezső. Az Egyed-fiakkal közelebbi rokonságban volt Fodor Miklós (v. Fodor fia Miklós) fia Farkas, ki a XIV. század első felében élt s valami okból Tolna megyében fekvő tizenegy birtoka elkoboztatott, melyeket 1343. kapott vissza Lajos királytól. E birtokokat 1397. Zsigmond király Györkönyi Dezső részére irta át. A nemzetségnek Zalamegyében is voltak birtokai. (Wertner M., A magy. nemzets. I. 102, 323.)

Forrás: Pallas Nagylexikon