Billaud-Varenne János Miklós

(ejtsd: bijó-varen) Francia forradalmi politikus, szül. La Rochelleben 1756 ápril. 23-án, megh. Port-au-Princeban 1819 jun. 3. Ügyvéd fia, könnyelmüen töltött ifjuság után belépett az oratoriánusok juillyi kollégiumába, hogy egyideig jámborságot színlelt, mindazonáltal 1783. a kolostorból elüzték. 1785 óta Párisban ügyvédeskedett, s feleségül vette a verduni főbérlő természetes leányát, miáltal tetemes vagyont és tekintélyt szerzett. Lelkesedéssel csatlakozott a forradalomhoz, melynek érdekében számtalan izgató röpiratot irt. 1791. kinevezték a 4. párisi arrondissementnak birájává, mely állásában szoros összeköttetésbe lépett Danton-, Robespierre- és Marat-val. Ő volt a lelke a jakobinusklubnak és az 1792 aug. 10. fölkelésnek egyik szervezője. A szeptemberi tömeges gyilkosságokban is közreműködött. 1793 jan. 16. a király azonnal való kivégzésére szavazott, a girondisták megbuktatásában segédkezett és árulással vádolta Custine, Houchard és sok más tábornokot és tisztviselőt, kikkel hivatalos körutjában érintkezett. A rémuralom idejében a konvent elnöke s a jóllétbizottság tagja volt és ő indítványozta az orleansi herceg, Mária Antoinette és számos más áldozatnak perbe fogatását és kivégeztetését. Noha mindenben Robespierre bérence volt, 1794 jul. 27. annak bukásában közreműködött, mindamellett a konvent 1795. ápril 1. Cayennebe számüzte. 1899. bűnbocsánatot kapott, de nem élt vele, hanem egyideig még Cayenneban maradt. 1816. New-Yorkba költözött, hol azonban utálattal elfordultak tőle, mire St. Domingóban a négerek közt huzta meg magát, hol Pétion elnöktől kis nyugdijat kapott. A Mémoires de B., écrits az Port-au-Prince, Páris 1821, 2 köt. koholtak. (V. ö. Grande Encycl. VI. 853).

Forrás: Pallas Nagylexikon