(Motacillidae), az éneklő verébalkatuak, árcsőrüek
(subulirostes) csoportjához tartozó madárcsalád. Karcsu testalkatuak, csőrük
vékony, hosszu és hegyén bevágott, szárnyaik hosszuak, hegyes, 9 elsőrendü
evezőtollal, melyek közül az első három rendesen a leghosszabb; farkuk
lekerekített, lábuk 4-ujju (3 előre és egy hátra áll), csüdjök vékony, magas és
elül táblás. Körülbelül 80 faj ismeretes, minden regióban elterjedtek,
többnyire a földön a vizek partjain élnek, sebesen lépkedve kapkodnak a rovarok
után, vagy pedig eke mögött a barázdákban szedik össze a kukacokat,
gilisztákat, sőt gyakran hasonló célból a nyájak körül tartózkodnak. Hazánkban
2 nem ismeretes. 1. A billegető (Motacilla L.), mely nemnél az első evező toll
valamivel rövidebb mint a 2. és 3., hosszu és keskeny farkukban a két középső
kormánytoll a leghosszabb. A him a nősténytől alig különbözik; koruk az évszak
és tartózkodási hely szerint igen különböző. Ügyesen, gyorsan és
hullámvonalakat leirva röpülnek. Vándormadarak. Földön, fákon vagy
sziklahasadékokban fészkelnek. 15 nagyobbrészt az ó-világrészekben előforduló
faj közül Magyarországból 4 ismeretes. a) Barázdabillegető (Motacilla álba L.);
palaszürke, torka, melle és farka fekete; külső tollai pedig fehérek. 20 cm.
hosszu, szárnyhossza 8,5 cm., farkhossza 9,8 cm. Egész Magyarországban
előfordul, s különösen az emberlakta vidékeken, a vizek mellett szeret
tartózkodni. A hozzá hasonlókkal folytonosan viszálkodik, sőt ha tömegesen
vannak, akkor még nagyobb ragadozókat is megtámadnak. Szeptemberben csapatokban
költözik el, de mér február végén, vagy március elején visszatér. Tojása fehér,
számos apró szürke folttal. Évenkint 3-szor költ. b) A havasi v. hegyi
billegető (M. boarula L.), háta hamuszürke, hasa sárga, a him fekete torku, a
nőstény háta inkább szürke, hasa pedig kevésbbé sárga. Fiatal korban és télen
fehéres szinü, 9-10 cm. hosszu. hazánk hegyes vidékein (Árva, Szepes,
Alsó-fehér, Hunyad stb. vmegye) tartózkodik. c) Mezei billegető (M. campestris
Pall.). Hazánkban csak ritkán fordul elő (Turóc- és Barsmegye 1841 és 1842). d)
Sárga billegető (M. Flava L.) háta olajzöld, hasa sárga, különben szinre nézve
különösen a kor szerint igen változó. Hossza 17 cm., szárnyhossza 8 cm.,
farkhossza 7 cm. Különösen síkságokon és lapályos erdős vidékeken hazánkban
több helyen apriltól szeptemberig fordul elő. Évenként csak egyszer köt.
Májusban 4-6 sötéten pontozott piszkos fehér tojást rak, melyen a nőstény 13
napig ül. Fogságban még szomorubb, mint a barázda-b. 2. Pipiske (Anthus L.),
melynél a három első evező toll egyenlő hosszu, csőre egyenes, szélei befelé
hajlók, farka kimetszett és hátsó ujja hosszu karommal ellátott. 30, minden
kontinensen előforduló és költöző faj közül hazánkban 5 faj fordul elő. L.
Pipiske.
Forrás: Pallas Nagylexikon