Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Billegetőfé... ----

Magyar Magyar Német Német
Billegetőfé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Billegetőfélék

(Motacillidae), az éneklő verébalkatuak, árcsőrüek (subulirostes) csoportjához tartozó madárcsalád. Karcsu testalkatuak, csőrük vékony, hosszu és hegyén bevágott, szárnyaik hosszuak, hegyes, 9 elsőrendü evezőtollal, melyek közül az első három rendesen a leghosszabb; farkuk lekerekített, lábuk 4-ujju (3 előre és egy hátra áll), csüdjök vékony, magas és elül táblás. Körülbelül 80 faj ismeretes, minden regióban elterjedtek, többnyire a földön a vizek partjain élnek, sebesen lépkedve kapkodnak a rovarok után, vagy pedig eke mögött a barázdákban szedik össze a kukacokat, gilisztákat, sőt gyakran hasonló célból a nyájak körül tartózkodnak. Hazánkban 2 nem ismeretes. 1. A billegető (Motacilla L.), mely nemnél az első evező toll valamivel rövidebb mint a 2. és 3., hosszu és keskeny farkukban a két középső kormánytoll a leghosszabb. A him a nősténytől alig különbözik; koruk az évszak és tartózkodási hely szerint igen különböző. Ügyesen, gyorsan és hullámvonalakat leirva röpülnek. Vándormadarak. Földön, fákon vagy sziklahasadékokban fészkelnek. 15 nagyobbrészt az ó-világrészekben előforduló faj közül Magyarországból 4 ismeretes. a) Barázdabillegető (Motacilla álba L.); palaszürke, torka, melle és farka fekete; külső tollai pedig fehérek. 20 cm. hosszu, szárnyhossza 8,5 cm., farkhossza 9,8 cm. Egész Magyarországban előfordul, s különösen az emberlakta vidékeken, a vizek mellett szeret tartózkodni. A hozzá hasonlókkal folytonosan viszálkodik, sőt ha tömegesen vannak, akkor még nagyobb ragadozókat is megtámadnak. Szeptemberben csapatokban költözik el, de mér február végén, vagy március elején visszatér. Tojása fehér, számos apró szürke folttal. Évenkint 3-szor költ. b) A havasi v. hegyi billegető (M. boarula L.), háta hamuszürke, hasa sárga, a him fekete torku, a nőstény háta inkább szürke, hasa pedig kevésbbé sárga. Fiatal korban és télen fehéres szinü, 9-10 cm. hosszu. hazánk hegyes vidékein (Árva, Szepes, Alsó-fehér, Hunyad stb. vmegye) tartózkodik. c) Mezei billegető (M. campestris Pall.). Hazánkban csak ritkán fordul elő (Turóc- és Barsmegye 1841 és 1842). d) Sárga billegető (M. Flava L.) háta olajzöld, hasa sárga, különben szinre nézve különösen a kor szerint igen változó. Hossza 17 cm., szárnyhossza 8 cm., farkhossza 7 cm. Különösen síkságokon és lapályos erdős vidékeken hazánkban több helyen apriltól szeptemberig fordul elő. Évenként csak egyszer köt. Májusban 4-6 sötéten pontozott piszkos fehér tojást rak, melyen a nőstény 13 napig ül. Fogságban még szomorubb, mint a barázda-b. 2. Pipiske (Anthus L.), melynél a három első evező toll egyenlő hosszu, csőre egyenes, szélei befelé hajlók, farka kimetszett és hátsó ujja hosszu karommal ellátott. 30, minden kontinensen előforduló és költöző faj közül hazánkban 5 faj fordul elő. L. Pipiske.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is